Print

Learning Impact Map - Az Oktatás, Képzés hatékonyságának mérése


A vezető is, a képzésben résztvevő munkatárs is pontosan be tudja azonosítani, milyen feladatok ellátásában van szüksége új, más tudás megszerzésére. Ha nem abból indulunk ki, hogy milyen képességek, kompetenciák szükségesek a sikeres feladatteljesítéshez, hanem a nehezen vagy sikeretelenül teljesített feladatokból, könnyen

  • meghatározható, hogy mik azok a "lokális" képességek, kompetenciák, amelyek a feladatmegoldást megkönnyítik vagy sikeressé teszik
  • mérhető a képzés eredménye: gyorsabban, pontosabban, az elvárt eredménnyel teljesíti-e az eddig ritikus feladatot az oktatás után a képzésben résztvevő
  • meghatározható a képzés formája (külső, belső, szakmai oktató, vezetőtől jövő coaching, stb.) és pontos tartalma az általános képességfejlesztés (pl. kommunikáció, vezetői képességek) helyett.

A Learning Impact Map - Hatástérkép többféle módon készíthető el. Adminisztratív, vezetői munkakörökben inkább a tevékenység-fajták alapján célszerű:




míg az operatív munkakörökben a tevékenységi területek alapján érdemes megrajzolni a kritikus feladatok térképét.



A Hatástérkép egyénileg és csoportosan is felrajzolható: a szervezeti egység, vagy a teljes szervezet Hatástérképe alapján eldönthető, hogy egyéni vagy csoportos képzésre van-e szükség.

A képzés, oktatás hatékonyságát a tevékenység eredményi mutatói mérik.



Tanuló szervezet - a szervezeti tanulás

Első szintje:
  • az új feladatok,
  • az újonnan felmerülő problémák, vagy
  • a régi problémák új megoldása.


Második szintje a megoldás közzététele, megosztása:
  • legjobb gyakorlatok eszköztárával (szervezeti tudásmenedzsment)
  • adatbázissal (a megoldás lépéseinek rögzítése megismételhető formában, sztenderd végrehajtási idővel - akkor működik, ha az adatbázist valamilyen üzleti mutató kinyerésére is használja a szervezet)
  • oktatással, gyakorlással (egyéni tanulás).

Harmadik szintje az újonnan megszerzett tudás alkalmazása: a feladat-, problémamegoldás szintjének változását mérve mérhető és stimulálható a szervezeti tanulás.





Tehetség-menedzsment

A tehetségek kiválasztására, a fejlesztési irány és a motiváció meghatározására együttesen képes a mérőszámok szerint jelenlegi és jövőbeni szerep-pozicionálás módszere, amely önértékelésen és 360 fokos értékelésen alapul.





A jelenleg érvényes mérőszámokon belül jelölt fejlődési lehetőségek a jelenlegi munkakör megtartására irányuló szándékot és az abban javulás igényét mutatják, míg, ha a fejlődési lehetőség a jelenlegi mérőszámokon kívülre mutat, az önértékelő tudatosan jelöli meg előrelépési irányát. A 360 fokos értékelés a tehetségek szervezeti beazonosítását segíti.



Levélküldés:



Szakértői rendszerek

Szolgáltatások