Ebben a mappában foglaltuk össze azokat az eszközöket, amelyek a HR hagyományos eszköztárából még mindig nem hiányozhatnak, hiába, hogy lassan 100 éves (intelligenciatesztek, képességvizsgálatok), vagy éppen 50 éves (motivációs tesztek, MMPI, CPI) múltra tekinthetnek vissza.
ALKALMAZÁS
In tray vagy irattálca feladatok
Prioritás-egyezés vizsgálat – bármely munkakörben, ahol az egyénnek szabadsága van a prioritások között választani, ám választása eredménye nagymértékben befolyásolja saját és mások eredményességét.
Tipikus feladatok, amik között prioritássorrendet kell felállítani:
- különböző jellegű jelentések, beszámolók közötti prioritás (pénzügyi elszámolás, termelési adatok, karácsonyi ünnepségre meghívottak listája, stb.)
- vevők igényeinek kielégítése és a vezetés utasításainak azonnali végrehajtása közötti választás
- munkatársak személyes problémája és a feladatmegoldás közötti választás
- gyártásban pl. az elvárt darabszám és a minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelés közötti választás.
A gyakorlatba kerülő feladatok a munkakörnek azon feladatai, amelyben a prioritásválasztás kritikus.
A gyakorlatot egyénileg végeztetjük el, a feladatmegoldás ideje 15, max. 20 perc.
Bármely munkakörben alkalmazható, amelyben az alkalmasság kritériuma komplex – egy egész munkafolyamat, annak valamely művelete vagy műveletei, vagy a probléma megoldás, az együttműködés, a döntéshozatali folyamat maga.
Szimuláció
A szimulációban a feladat- vagy problémahelyzetet annak eredetije szerint modelláljuk. Ez lehet fizikai munkaművelet, de lehet egy értekezlet, prezentáció is. A helyzet megválasztásának kritériuma, hogy olyan információt tudhassunk meg általa a jelöltről, amely az alkalmasságát igen – nem módon bizonyítja.
A fizikai munkaműveleteket vagy a valós gépen, berendezésen végeztetjük el, vagy annak számítógépes vagy fizikai modelljén. (az erre vonatkozó döntés a modellezés illetve a valós berendezés rendelkezésre állásának költségein illetve a lehetséges károkozás mértékén múlik).
A fizikai munkaműveletek közé soroljuk az Excel-tábla kezelését éppúgy, mint az esztergapadon megmunkálást vagy a pilóták számítógépes trenazsorját.
A fizikai munkaművelet esetében a mérőszámok:
- időegység alatt hány munkadarabot tud legyártani vagy képes volt-e a műveletet végrehajtani időegység alatt
- hibátlanul illetve hány hibával (hogy mi a hiba, és hogyan lehet mérni, ezt a szimuláció készítője határozza meg) teljesítette a műveletet.
- a szabályokat, előírásokat betartotta-e, ha nem, hány százalékban sértette meg azokat.
Példa a szakma-specifikus helyzetek szimulációjára:
Értékesítő munkakör:
- felsorolta-e a kezébe adott áru összes lehetséges olyan tulajdonságát, ami az eladását segíti
- rákérdezett-e a piacra, amelyen értékesítenie kell majd
- kérdezett-e a konkurenciával kapcsolatosan
- megkérdezte-e az áru piaci részesedési számait, stb.
Beszerző munkakör:
- milyen módon mérné fel a kínálati piacot
- milyen módszerrel választja ki a beszállítókat
- milyen módon hasonlítja össze az ajánlatokat
- kitől kér, ha kér egyáltalán valakitől specifikációt
- milyen módon és gyakran auditálja a beszállítókat, stb.
Olyan feladatot adhatunk csak, amelynek mérési kritériumait és a teljesítés feltételeit előre meg tudjuk határozni.
A szimuláció alkalmazását az indokolja, hogy elkerüljük ill. megelőzzük mindazon lehetséges (és általában költséges) következményeket, amik akár bárki testi épségében, anyagiakban, kapcsolati rendszerében kárt tehetnek.
A szimuláció lehet egyéni vagy csoportos vizsgálat.
A szimuláció módszerei közé soroljuk a szerepjátékokat is – itt a szerepeket modelláljuk egy bizonyos helyzetben, és azt vizsgáljuk, hogy a jelölt vagy munkatársunk a szerepéhez tartozó feladatot milyen sikerrel teljesíti.
Ezekben a helyzetekben általában a pozíció van megjelölve, amit az adott szereplő képvisel, és mindazon információk, amelyekkel a pozíciót betöltő rendelkezhet.
Szerepjátékkal mérhetjük fel pl. egy műszaki megoldás kidolgozását csoportban, prezentáció készítését, üzleti terv készítését, költségvetés készítését, project terv elészítését, stb.
A szerepjátékot is a megoldás helyessége, a megoldás ideje alapján mérjük, nem használható személyiségtulajdonságok felmérésére vagy megítélésére – alkalmassági kritériumokat vizsgálunk, amelyeknek cégszerű standard-ja kell, hogy mérésünk alapja legyen.
A szerepjátékot a kiválasztásban, beillesztésben, karriertervezésben, oktatásban alkalmazzuk.
Esettanulmány, esetfeldolgozás
Az esettanulmány az ismeretek szintjét, alkalmazásának képességét méri fel.
Ezt is a gyakorlat tapasztalataira alapozva dolgozzuk ki, ennek is van időhatára és az előre meghatározott jónak, illetve rossznak tekintendő megoldásokat.
Az eset, amelyet meg kell oldani, vagy amelynek alternatív megoldásait ki kell dolgozni, részletesen ismertetett, a mindenkori szervezet saját gyakorlatából kerülnek kiválasztására –azaz valós adatokat közölnek. A jelölt vagy munkatárs esetleges kérdéseire ebben a vizsgálatban a vizsgálatot végző válaszol – nem egy esetben éppen a feltett kérdések dönthetik el egy-egy jelölt alkalmasságát.
Az esettanulmány módszert a kiválasztásban, oktatásban, karriertervezésben alkalmazhatjuk.
Ide tartoznak
- az ismereteket,
- a logikai feladatmegoldó készséget,
- a matematikai,
-a műszaki-technikai feladatmegoldó képességet felmérő feladatlapok is.
A feladatokat a mindennapos gyakorlatban megoldandó feladatok alapján állítjuk össze, 20 feladat elégséges az ismeretek, alkalmazásuk képességének felmérésére. A válaszok lehetnek választásosak (mint a fenti bal oldali ábrán látható), és lehetnek szabad válaszok – pl. a matematikai műveleteknél a kiszámított érték a válasz.
20 feladat megoldására 30 perc időt adunk.
Készíthetünk cégstandard-et, amihez viszonyítva mérjük a jelentkezőket, készíthetünk munkakör standard-ed – egy-egy munkakörben a már ott dolgozó munkatársak milyen eredményeket érnek el.
A standard készítésében először átlagoljuk az egyéni pontszámokat, majd az összes átlag eredménnyel szórást számítunk (lásd statisztika). A jelöltek eredménye nem megfelelő, ha alacsonyabb, mint a szórásátlagtól egy szigmányi érték, kiváló, ha annál egy szigmányival magasabb.
MÉRÉSI MÓDSZER: Ebbe a rovatba kerül minden alkalmazott eljárás megnevezése
TELJESÍTÉS IDEJE: A feladatteljesítés csoportos vagy egyéni ideje mérési eljárásonként
EREDMÉNY: Ebbe a rovatba kerülhetnek az elért pontszámok, a hibaszámok, nyerspontértékben vagy százalékban, vagy a teljesítés fokozatai szerint:
„nem felelt meg”, „megfelelt”, „átlagosnál jobban felelt meg” – amennyiben ezen kategóriák számszerűsített standard-jaival rendelkezünk.
Bármely vizsgálati eljárást alkalmazzuk, a mérések regisztrált eredményét a vizsgálat elvégzésétől számított 5 évig „bizalmas kezeléssel” meg kell őrizni.
VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
1) Crawford-féle kézügyesség vizsgálat, amely egyben a teljesítményhez, szabálybetartáshoz ill. a kockázathoz való viszonyt is méri (teljesíti, amit vállal, vagy teljesítménye és vállalása nincsenek összhangban).
Gépkezelői munkakörökben,
- amely igen pontos és aprólékos kézi munkát igényel,
bármely munkakörben
- amelyben a munkatárs saját döntéseket hozhat a feladatmegoldásával kapcsolatosan, a berendezés működésével, üzemeltetésével kapcsolatosan. (különösen a forgó, vágó, mozgó berendezések esetén), balesetveszélyes munkakörökben
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A vizsgáló eszköz:
20x10 cm-es tábla, 7 sorban 14 db 3 mm-es átmérőjű lyukkal. 100 db 2 cm hosszú, 2 mm átmérőjű, egyik végén kihegyezett fémpálcika és 100 db 3 mm vastagságú, 6 mm átmérőjű, a közepén 3 mm átmérőjű lyukkal rendelkező fémkorong és egy stopper.
A vizsgálat 3x3 percig tart. A vizsgált személy feladata, hogy hogy egy pálcát a kihegyezett végével lefelé beletegye a lyukba, majd a korongra a pálcára ráhúzza. Úgy kell haladnia, mintha írna, balról jobbra, soronként haladva.
Minden perc előtt meg kell, hogy mondja, hány pálcikát és korongot fog majd a következő percben teljesíteni. A vizsgálatvezető és a vizsgált személy minden perc végén közösen számolják meg a teljesítést. Teljesítésnek azt tekintjük, ha a pálcika a koronggal a lyukban van. Fél pontot ér, ha már a korongot nem sikerült rátennie a pálcikára.
Alternatív vizsgáló eszköz:
4 db A4-es fehér papír, ceruza, stopper. A feladat ház rajzolása, amely egy négyzetből és egy, a tetejére rajzolt háromszögből áll. Minden perc előtt vállal, hány házat tud majd rajzolni, és minden perc végén összeszámolásra
2) PR méter, amellyel azt vizsgáljuk, hogy mennyire gyorsan és pontosan követi a vizsgált személy az eseményeket, és reakciói mennyire vannak összhangban azokkal, mennyire rugalmas, alkalmazkodóképes valaki
Gépkezelői munkakörökben
- ahol a munkatárs saját döntéseket hozhat a berendezés működésével, üzemeltetésével kapcsolatosan (különösen a forgó, vágó, mozgó berendezések esetén), balesetveszélyes munkakörökben valamint képernyős munkahelyeken.
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A műszer random módon ad két számot 1 és 4 között, 60 alkalommal. A bal oldalon megjelenő számra a bal kézzel az azonos számű gombot, a jobb oldalon megjelnő számra jobb kézzel a szintén azonos számú gombot kell megnyomni. A vizsgálat ideje 1,5 perc, a megengedett hibák száma 0-3, a teljesítés ideje 85 – 105 s. Alternatív műszer: gyroscop, amelyben útvonalat kell követni, az útvonal eltérését fény és hang jelzi. A vizsgálat ideje 1,5 perc, az útvonaltól eltérés megengedett ideje 30 s, hibaszám 15.
3) Pieron-féle modifikált monotóniatűrés vizsgálat
A rendszeresen ismétlődő mozdulatokat igénylő, ingerszegény futószalag-jellegű munka végzésének képessége, ill. idő- vagy teljesítménykényszerben végzett munkavégzés esetén
Alternatív mérőeszköz:10 db A4-es lapra véletlenszerűen az abc betűit gépeljük – az értékelő sablont akkor ehhez készítjük, a kiértékelés módja azonos a fent leírtakkal, az átnézett betűk száma 120-140 lehet percenként, megengedett hibaszám: 0-3 db.
4) Moede-féle fonaltábla az idegrendszer sajátosságai által meghatározott, azaz nem változtatható egyéni munkastílus (pontosság-gyorsaság összefüggése) mérése
Gépkezelői munkakörökben, ahol a munkatárs saját döntéseket hozhat a berendezés működésével, üzemeltetésével kapcsolatosan (különösen a vágó-, mozgó berendezések esetén), balesetveszélyes munkakörökben
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
1 mx 1,5 m –es tábla 23 csappal, egy fonal, ami a 23 csapra etalonként van feltekerve. A vizsgált személy feladata, hogy egy másik fonalat pontosan ugyanúgy tekerje a csapokra, ahogyan az etalon útvonala vezet. A feladatot az nehezíti, hogy az etalon fonal tekerési iránya csapról csapra változik. Hibának minősül a tekerési irány elvétése és csap kihagyása. A feladatteljesítés átlagos ideje 85-105 s, megengedett hibaszám: 0-3 db.A fonal feltekerése után megkérjük a vizsgált személyt, hogy nézze át a táblát, és mondja meg, hány hibája van. Amennyiben a hibakeresés ideje kevesebb, mint a feltekerési idő fele, úgy a vizsgált személy nem ellenőrzi le saját munkáját a gyakorlatban sem.Aki a gyorsaságot preferálja a pontosság előtt, annak a feladatteljesítési ideje a standard időnél kevesebb lesz, a hibák száma pedig magasabb. Ai a pontosságot preferálja a gyorsaság előtt, annak a hibaszáma 0, a teljesítés ideje a standard időnél hosszabb.Alternatív mérőeszköz: bármely méretben reprodukálható, ha a munkafeladat kisebb munkaasztalon oldandó meg.
5) Mélységlátás vizsgálat
Könnyű- és nehézgépek, emelők kezelői számára
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A mérőeszköz a 6 illetve 9 méteres távolságot modellálja, alternatív mérőeszközt nem ismerünk. 5 pálca mozgatható előre ill. hátra síneken a műszerben. A középső az etalon – egyik esetben a 6 méteres távolságon áll, a második mérés esetén pedig a 9 méteres távolságon áll. A másik négy pálcát bal ill. jobb oldalon egyvonalba kell hozni az etalonnal. A vizsgálat ideje 1 perc, tévesztési határ +/- 5 mm. Főként az emelőgépkezelőknél kritikus vizsgálat – az emberek 40 %-a egyszemlátó, és megközelítőleg 50 %-uk nem tud róla, mert nem volt olyan helyzetben korábban, ahol ez kritikus tényező lehetett volna. A mélységlátást szemorvos nem vizsgálja.
6) Stabilométer kiegyensúlyozottság, esetleges függési betegségek mérése
Mélyben vagy magasban végzett munka esetén, forgó, vágó, mozgó berendezések kezelésekor, olyan munkakörökben, amelyek felelősségvállalást követelnek
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A mérőeszköz egy billegő lap, a műszer az egyensúlyi állapotból kilengések számát és időtartamát méri.Alternatív mérési mód:Nyitott szuemmel követni egy legalább 5 méteres felfestett vonalat, csukott szemmel orrot megérinteni. Ez a mérési eljárás azonban csak az aktuális befolysáoltság állapotát mutatja ki, vagy akut függési betegségeket.
7) Térlátás vizsgálat
Könnyű- és nehézgépek, emelők kezelői számára
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
Gömb periméterrel történik a vizsgálat. Ez egy félgömb, a vizsgált személy tekintete a középpontra rögzített. A félgömb különböző irányaiból fénypont közelít a látótérhez – a vizsgálati személy szól, amikor meglátja azt. A műszerrel felrajzolható a vizsgált személy látótere. A csőlátás kiszűrésére alkalmazzuk.Alternatív mérési eljárást nem ismerünk.
8) Figyelemmegosztás
Azokban a munkakörökben, ahol a feladatvégzéshez szükséges információ egyidejűleg több különböző forrásból érkezik.
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A monotóniatűrés vizsgálatára alkalmazott eljárást alkalmazzuk, de csak 3x1 percig tart a feladat. A jelek keresése közben percenként 10 szót mondunk a vizsgált személynek, amit minden perc végén le kell írnia. Jó figyelemmegosztást jelent, ha a percenént átnézett jelek összes száma 120 és 140 közé esik, a hibák száma nem haladja meg az ötöt percenként, a lejegyzett szavak száma pedig 4-6 között van.
A kérdőív módszertana
A kérdőívek az interjú módszert váltják ki azzal, hogy egyidejűleg nagy számban lehet őket felvenni.Egyszerre előnye és hátránya a személytelenség – előny, mert névtelenül egy személytelen kérdezőnek könnyebb véleményt formálni, főképpen, ha az negatív. Hátránya, hogy a válaszadó „arcát” nem látjuk közben – hogy valóban az a véleménye, amit megjelölt, csak bízni lehet benne.
A kérdőíveknek három fajtája ismeretes : a zárt választásokat kínálók és a nyitott kérdéseket alkalmazók, ill. e kettő kombinációja.
Zárt választásokat kínálunk, ha a szervezet előre meghatározza azokat a lehetőségeket, amiket támogat, és azt szeretné felmérni, hogy milyen arányban kívánnak élni ezekkel a munkatársak. A zárt választásokat alkalmazzuk a Képzési igényeket és a Terhelést felmérő kérdívekben.
Nyitott kérdéseket teszünk fel, hogy az egyéni véleményeket megtudjuk a Karrierterveket felmérő kérdőívben és a szociometriában.
A két rendszert kombináljuk a többi felmérés esetében.
A kérdőívek összeállításának két fontos szabálya van:
1. SZABÁLY
Csak akkor adjunk ki kérdőívet, ha a vezetés, vagy a kérdőívet kiadó szervezeti egység kész arra, hogy annak eredményére – függetlenül annak pozitív vagy negatív voltától – reagálni kész legyen. Amennyiben a reakciók elmaradnak, a következő kérdőívek kitöltése valóban személytelen lesz, tudva, hogy teljesen mindegy, milyen véleményüknek adnak hangot, annak eredménye nem lesz, minden marad a régiben.
2. SZABÁLY
Negatív állítások (elégedetlen vagyok, nem tetszik, hogy…) nem szerepelhetnek a kérdőívben – ezzel elégedetlenséget kelthetünk azokban is, akik amúgy elégedettek lennének.
100 kiadott kérdőívből, ha 25 visszajön, akkor eredményes a felmérés, az eredmények értékelhetőek.
A kérdőívek leggyakoribb alkalmazási területei:
ALKALMAZÁSI TERÜLET A KÉRDŐÍV JELLEMZŐI ÉS EREDMÉNYEI
Munkahelyi légkört felmérő kérdőív vagy Elégedettség-vizsgálat
A munkahelyi légkör vizsgálatára akkor kerül sor, ha a szervezet rendelkezik olyan erőforraásokkal, tartalékokkal, amelyeket közérzet javítására kíván felhasználni, de nincs igazán tisztában azzal, mely területek is szorulnak „feljavításra”. Mennyire elégedett, jelölje be a skálán (lehet 5 pontos, 10 pontos skála)
1. munkaidő beosztással
2. munkafeladatai tartalmával
3. információáramlással
4. szervezettséggel
5. tájékoztatással
6. vezetéssel
7. csoportja eredményességével
8. anyagellátással
9. juttatási rendszerrel
10. munkakörülményekkel
11. közlekedéssel
12. étkeztetéssel,
13. saját teljesítményével
14. oktatással
15. tréningekkel
16. karrierlehetőségekkel
17. It-vel
18. együttműködéssel
stb
amire a szervezet kíváncsi.
A kérdéseket nyitott formában is fel lehet tenni:
Mit változtatna:
És következik ugyanezen tényezők felsorolása.
Elégedettséget lehet mérni bármely szervezeti eseménnyel (rendezvények, tréningek, stb.) kapcsolatosan is, ha változtatni hajlandó azon a szervezet:
1. helyszín
2. ellátás
3. szállás
4. programszervezők
5. meghívott előadúk
6. tartalom
7. színvonal
8. odajutás
9. részvételi arány
10. aktivitás, stb. és szintén
Melyiken lehetne és hogyan változtatni?
Levélírás:
MUNKAPRÓBÁK
ALKALMAZÁS
In tray vagy irattálca feladatok
Prioritás-egyezés vizsgálat – bármely munkakörben, ahol az egyénnek szabadsága van a prioritások között választani, ám választása eredménye nagymértékben befolyásolja saját és mások eredményességét.
Tipikus feladatok, amik között prioritássorrendet kell felállítani:
- különböző jellegű jelentések, beszámolók közötti prioritás (pénzügyi elszámolás, termelési adatok, karácsonyi ünnepségre meghívottak listája, stb.)
- vevők igényeinek kielégítése és a vezetés utasításainak azonnali végrehajtása közötti választás
- munkatársak személyes problémája és a feladatmegoldás közötti választás
- gyártásban pl. az elvárt darabszám és a minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelés közötti választás.
A gyakorlatba kerülő feladatok a munkakörnek azon feladatai, amelyben a prioritásválasztás kritikus.
A gyakorlatot egyénileg végeztetjük el, a feladatmegoldás ideje 15, max. 20 perc.
Bármely munkakörben alkalmazható, amelyben az alkalmasság kritériuma komplex – egy egész munkafolyamat, annak valamely művelete vagy műveletei, vagy a probléma megoldás, az együttműködés, a döntéshozatali folyamat maga.
Szimuláció
A szimulációban a feladat- vagy problémahelyzetet annak eredetije szerint modelláljuk. Ez lehet fizikai munkaművelet, de lehet egy értekezlet, prezentáció is. A helyzet megválasztásának kritériuma, hogy olyan információt tudhassunk meg általa a jelöltről, amely az alkalmasságát igen – nem módon bizonyítja.
A fizikai munkaműveleteket vagy a valós gépen, berendezésen végeztetjük el, vagy annak számítógépes vagy fizikai modelljén. (az erre vonatkozó döntés a modellezés illetve a valós berendezés rendelkezésre állásának költségein illetve a lehetséges károkozás mértékén múlik).
A fizikai munkaműveletek közé soroljuk az Excel-tábla kezelését éppúgy, mint az esztergapadon megmunkálást vagy a pilóták számítógépes trenazsorját.
A fizikai munkaművelet esetében a mérőszámok:
- időegység alatt hány munkadarabot tud legyártani vagy képes volt-e a műveletet végrehajtani időegység alatt
- hibátlanul illetve hány hibával (hogy mi a hiba, és hogyan lehet mérni, ezt a szimuláció készítője határozza meg) teljesítette a műveletet.
- a szabályokat, előírásokat betartotta-e, ha nem, hány százalékban sértette meg azokat.
Példa a szakma-specifikus helyzetek szimulációjára:
Értékesítő munkakör:
- felsorolta-e a kezébe adott áru összes lehetséges olyan tulajdonságát, ami az eladását segíti
- rákérdezett-e a piacra, amelyen értékesítenie kell majd
- kérdezett-e a konkurenciával kapcsolatosan
- megkérdezte-e az áru piaci részesedési számait, stb.
Beszerző munkakör:
- milyen módon mérné fel a kínálati piacot
- milyen módszerrel választja ki a beszállítókat
- milyen módon hasonlítja össze az ajánlatokat
- kitől kér, ha kér egyáltalán valakitől specifikációt
- milyen módon és gyakran auditálja a beszállítókat, stb.
Olyan feladatot adhatunk csak, amelynek mérési kritériumait és a teljesítés feltételeit előre meg tudjuk határozni.
A szimuláció alkalmazását az indokolja, hogy elkerüljük ill. megelőzzük mindazon lehetséges (és általában költséges) következményeket, amik akár bárki testi épségében, anyagiakban, kapcsolati rendszerében kárt tehetnek.
A szimuláció lehet egyéni vagy csoportos vizsgálat.
A szimuláció módszerei közé soroljuk a szerepjátékokat is – itt a szerepeket modelláljuk egy bizonyos helyzetben, és azt vizsgáljuk, hogy a jelölt vagy munkatársunk a szerepéhez tartozó feladatot milyen sikerrel teljesíti.
Ezekben a helyzetekben általában a pozíció van megjelölve, amit az adott szereplő képvisel, és mindazon információk, amelyekkel a pozíciót betöltő rendelkezhet.
Szerepjátékkal mérhetjük fel pl. egy műszaki megoldás kidolgozását csoportban, prezentáció készítését, üzleti terv készítését, költségvetés készítését, project terv elészítését, stb.
A szerepjátékot is a megoldás helyessége, a megoldás ideje alapján mérjük, nem használható személyiségtulajdonságok felmérésére vagy megítélésére – alkalmassági kritériumokat vizsgálunk, amelyeknek cégszerű standard-ja kell, hogy mérésünk alapja legyen.
A szerepjátékot a kiválasztásban, beillesztésben, karriertervezésben, oktatásban alkalmazzuk.
Esettanulmány, esetfeldolgozás
Az esettanulmány az ismeretek szintjét, alkalmazásának képességét méri fel.
Ezt is a gyakorlat tapasztalataira alapozva dolgozzuk ki, ennek is van időhatára és az előre meghatározott jónak, illetve rossznak tekintendő megoldásokat.
Az eset, amelyet meg kell oldani, vagy amelynek alternatív megoldásait ki kell dolgozni, részletesen ismertetett, a mindenkori szervezet saját gyakorlatából kerülnek kiválasztására –azaz valós adatokat közölnek. A jelölt vagy munkatárs esetleges kérdéseire ebben a vizsgálatban a vizsgálatot végző válaszol – nem egy esetben éppen a feltett kérdések dönthetik el egy-egy jelölt alkalmasságát.
Az esettanulmány módszert a kiválasztásban, oktatásban, karriertervezésben alkalmazhatjuk.
Ide tartoznak
- az ismereteket,
- a logikai feladatmegoldó készséget,
- a matematikai,
-a műszaki-technikai feladatmegoldó képességet felmérő feladatlapok is.
A feladatokat a mindennapos gyakorlatban megoldandó feladatok alapján állítjuk össze, 20 feladat elégséges az ismeretek, alkalmazásuk képességének felmérésére. A válaszok lehetnek választásosak (mint a fenti bal oldali ábrán látható), és lehetnek szabad válaszok – pl. a matematikai műveleteknél a kiszámított érték a válasz.
20 feladat megoldására 30 perc időt adunk.
Készíthetünk cégstandard-et, amihez viszonyítva mérjük a jelentkezőket, készíthetünk munkakör standard-ed – egy-egy munkakörben a már ott dolgozó munkatársak milyen eredményeket érnek el.
A standard készítésében először átlagoljuk az egyéni pontszámokat, majd az összes átlag eredménnyel szórást számítunk (lásd statisztika). A jelöltek eredménye nem megfelelő, ha alacsonyabb, mint a szórásátlagtól egy szigmányi érték, kiváló, ha annál egy szigmányival magasabb.
REGISZTRÁCIÓS LAP
MÉRÉSI MÓDSZER: Ebbe a rovatba kerül minden alkalmazott eljárás megnevezése
TELJESÍTÉS IDEJE: A feladatteljesítés csoportos vagy egyéni ideje mérési eljárásonként
EREDMÉNY: Ebbe a rovatba kerülhetnek az elért pontszámok, a hibaszámok, nyerspontértékben vagy százalékban, vagy a teljesítés fokozatai szerint:
„nem felelt meg”, „megfelelt”, „átlagosnál jobban felelt meg” – amennyiben ezen kategóriák számszerűsített standard-jaival rendelkezünk.
Bármely vizsgálati eljárást alkalmazzuk, a mérések regisztrált eredményét a vizsgálat elvégzésétől számított 5 évig „bizalmas kezeléssel” meg kell őrizni.
ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT
VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
1) Crawford-féle kézügyesség vizsgálat, amely egyben a teljesítményhez, szabálybetartáshoz ill. a kockázathoz való viszonyt is méri (teljesíti, amit vállal, vagy teljesítménye és vállalása nincsenek összhangban).
Gépkezelői munkakörökben,
- amely igen pontos és aprólékos kézi munkát igényel,
bármely munkakörben
- amelyben a munkatárs saját döntéseket hozhat a feladatmegoldásával kapcsolatosan, a berendezés működésével, üzemeltetésével kapcsolatosan. (különösen a forgó, vágó, mozgó berendezések esetén), balesetveszélyes munkakörökben
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A vizsgáló eszköz:
20x10 cm-es tábla, 7 sorban 14 db 3 mm-es átmérőjű lyukkal. 100 db 2 cm hosszú, 2 mm átmérőjű, egyik végén kihegyezett fémpálcika és 100 db 3 mm vastagságú, 6 mm átmérőjű, a közepén 3 mm átmérőjű lyukkal rendelkező fémkorong és egy stopper.
A vizsgálat 3x3 percig tart. A vizsgált személy feladata, hogy hogy egy pálcát a kihegyezett végével lefelé beletegye a lyukba, majd a korongra a pálcára ráhúzza. Úgy kell haladnia, mintha írna, balról jobbra, soronként haladva.
Minden perc előtt meg kell, hogy mondja, hány pálcikát és korongot fog majd a következő percben teljesíteni. A vizsgálatvezető és a vizsgált személy minden perc végén közösen számolják meg a teljesítést. Teljesítésnek azt tekintjük, ha a pálcika a koronggal a lyukban van. Fél pontot ér, ha már a korongot nem sikerült rátennie a pálcikára.
Alternatív vizsgáló eszköz:
4 db A4-es fehér papír, ceruza, stopper. A feladat ház rajzolása, amely egy négyzetből és egy, a tetejére rajzolt háromszögből áll. Minden perc előtt vállal, hány házat tud majd rajzolni, és minden perc végén összeszámolásra
2) PR méter, amellyel azt vizsgáljuk, hogy mennyire gyorsan és pontosan követi a vizsgált személy az eseményeket, és reakciói mennyire vannak összhangban azokkal, mennyire rugalmas, alkalmazkodóképes valaki
Gépkezelői munkakörökben
- ahol a munkatárs saját döntéseket hozhat a berendezés működésével, üzemeltetésével kapcsolatosan (különösen a forgó, vágó, mozgó berendezések esetén), balesetveszélyes munkakörökben valamint képernyős munkahelyeken.
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A műszer random módon ad két számot 1 és 4 között, 60 alkalommal. A bal oldalon megjelenő számra a bal kézzel az azonos számű gombot, a jobb oldalon megjelnő számra jobb kézzel a szintén azonos számú gombot kell megnyomni. A vizsgálat ideje 1,5 perc, a megengedett hibák száma 0-3, a teljesítés ideje 85 – 105 s. Alternatív műszer: gyroscop, amelyben útvonalat kell követni, az útvonal eltérését fény és hang jelzi. A vizsgálat ideje 1,5 perc, az útvonaltól eltérés megengedett ideje 30 s, hibaszám 15.
3) Pieron-féle modifikált monotóniatűrés vizsgálat
A rendszeresen ismétlődő mozdulatokat igénylő, ingerszegény futószalag-jellegű munka végzésének képessége, ill. idő- vagy teljesítménykényszerben végzett munkavégzés esetén
Alternatív mérőeszköz:10 db A4-es lapra véletlenszerűen az abc betűit gépeljük – az értékelő sablont akkor ehhez készítjük, a kiértékelés módja azonos a fent leírtakkal, az átnézett betűk száma 120-140 lehet percenként, megengedett hibaszám: 0-3 db.
4) Moede-féle fonaltábla az idegrendszer sajátosságai által meghatározott, azaz nem változtatható egyéni munkastílus (pontosság-gyorsaság összefüggése) mérése
Gépkezelői munkakörökben, ahol a munkatárs saját döntéseket hozhat a berendezés működésével, üzemeltetésével kapcsolatosan (különösen a vágó-, mozgó berendezések esetén), balesetveszélyes munkakörökben
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
1 mx 1,5 m –es tábla 23 csappal, egy fonal, ami a 23 csapra etalonként van feltekerve. A vizsgált személy feladata, hogy egy másik fonalat pontosan ugyanúgy tekerje a csapokra, ahogyan az etalon útvonala vezet. A feladatot az nehezíti, hogy az etalon fonal tekerési iránya csapról csapra változik. Hibának minősül a tekerési irány elvétése és csap kihagyása. A feladatteljesítés átlagos ideje 85-105 s, megengedett hibaszám: 0-3 db.A fonal feltekerése után megkérjük a vizsgált személyt, hogy nézze át a táblát, és mondja meg, hány hibája van. Amennyiben a hibakeresés ideje kevesebb, mint a feltekerési idő fele, úgy a vizsgált személy nem ellenőrzi le saját munkáját a gyakorlatban sem.Aki a gyorsaságot preferálja a pontosság előtt, annak a feladatteljesítési ideje a standard időnél kevesebb lesz, a hibák száma pedig magasabb. Ai a pontosságot preferálja a gyorsaság előtt, annak a hibaszáma 0, a teljesítés ideje a standard időnél hosszabb.Alternatív mérőeszköz: bármely méretben reprodukálható, ha a munkafeladat kisebb munkaasztalon oldandó meg.
5) Mélységlátás vizsgálat
Könnyű- és nehézgépek, emelők kezelői számára
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A mérőeszköz a 6 illetve 9 méteres távolságot modellálja, alternatív mérőeszközt nem ismerünk. 5 pálca mozgatható előre ill. hátra síneken a műszerben. A középső az etalon – egyik esetben a 6 méteres távolságon áll, a második mérés esetén pedig a 9 méteres távolságon áll. A másik négy pálcát bal ill. jobb oldalon egyvonalba kell hozni az etalonnal. A vizsgálat ideje 1 perc, tévesztési határ +/- 5 mm. Főként az emelőgépkezelőknél kritikus vizsgálat – az emberek 40 %-a egyszemlátó, és megközelítőleg 50 %-uk nem tud róla, mert nem volt olyan helyzetben korábban, ahol ez kritikus tényező lehetett volna. A mélységlátást szemorvos nem vizsgálja.
6) Stabilométer kiegyensúlyozottság, esetleges függési betegségek mérése
Mélyben vagy magasban végzett munka esetén, forgó, vágó, mozgó berendezések kezelésekor, olyan munkakörökben, amelyek felelősségvállalást követelnek
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A mérőeszköz egy billegő lap, a műszer az egyensúlyi állapotból kilengések számát és időtartamát méri.Alternatív mérési mód:Nyitott szuemmel követni egy legalább 5 méteres felfestett vonalat, csukott szemmel orrot megérinteni. Ez a mérési eljárás azonban csak az aktuális befolysáoltság állapotát mutatja ki, vagy akut függési betegségeket.
7) Térlátás vizsgálat
Könnyű- és nehézgépek, emelők kezelői számára
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
Gömb periméterrel történik a vizsgálat. Ez egy félgömb, a vizsgált személy tekintete a középpontra rögzített. A félgömb különböző irányaiból fénypont közelít a látótérhez – a vizsgálati személy szól, amikor meglátja azt. A műszerrel felrajzolható a vizsgált személy látótere. A csőlátás kiszűrésére alkalmazzuk.Alternatív mérési eljárást nem ismerünk.
8) Figyelemmegosztás
Azokban a munkakörökben, ahol a feladatvégzéshez szükséges információ egyidejűleg több különböző forrásból érkezik.
A mérőeszközök leírása és a kapott eredmények értelmezése:
A monotóniatűrés vizsgálatára alkalmazott eljárást alkalmazzuk, de csak 3x1 percig tart a feladat. A jelek keresése közben percenként 10 szót mondunk a vizsgált személynek, amit minden perc végén le kell írnia. Jó figyelemmegosztást jelent, ha a percenént átnézett jelek összes száma 120 és 140 közé esik, a hibák száma nem haladja meg az ötöt percenként, a lejegyzett szavak száma pedig 4-6 között van.
A kérdőív módszertana
A kérdőívek az interjú módszert váltják ki azzal, hogy egyidejűleg nagy számban lehet őket felvenni.Egyszerre előnye és hátránya a személytelenség – előny, mert névtelenül egy személytelen kérdezőnek könnyebb véleményt formálni, főképpen, ha az negatív. Hátránya, hogy a válaszadó „arcát” nem látjuk közben – hogy valóban az a véleménye, amit megjelölt, csak bízni lehet benne.
A kérdőíveknek három fajtája ismeretes : a zárt választásokat kínálók és a nyitott kérdéseket alkalmazók, ill. e kettő kombinációja.
Zárt választásokat kínálunk, ha a szervezet előre meghatározza azokat a lehetőségeket, amiket támogat, és azt szeretné felmérni, hogy milyen arányban kívánnak élni ezekkel a munkatársak. A zárt választásokat alkalmazzuk a Képzési igényeket és a Terhelést felmérő kérdívekben.
Nyitott kérdéseket teszünk fel, hogy az egyéni véleményeket megtudjuk a Karrierterveket felmérő kérdőívben és a szociometriában.
A két rendszert kombináljuk a többi felmérés esetében.
A kérdőívek összeállításának két fontos szabálya van:
1. SZABÁLY
Csak akkor adjunk ki kérdőívet, ha a vezetés, vagy a kérdőívet kiadó szervezeti egység kész arra, hogy annak eredményére – függetlenül annak pozitív vagy negatív voltától – reagálni kész legyen. Amennyiben a reakciók elmaradnak, a következő kérdőívek kitöltése valóban személytelen lesz, tudva, hogy teljesen mindegy, milyen véleményüknek adnak hangot, annak eredménye nem lesz, minden marad a régiben.
2. SZABÁLY
Negatív állítások (elégedetlen vagyok, nem tetszik, hogy…) nem szerepelhetnek a kérdőívben – ezzel elégedetlenséget kelthetünk azokban is, akik amúgy elégedettek lennének.
100 kiadott kérdőívből, ha 25 visszajön, akkor eredményes a felmérés, az eredmények értékelhetőek.
A kérdőívek leggyakoribb alkalmazási területei:
ALKALMAZÁSI TERÜLET A KÉRDŐÍV JELLEMZŐI ÉS EREDMÉNYEI
Munkahelyi légkört felmérő kérdőív vagy Elégedettség-vizsgálat
A munkahelyi légkör vizsgálatára akkor kerül sor, ha a szervezet rendelkezik olyan erőforraásokkal, tartalékokkal, amelyeket közérzet javítására kíván felhasználni, de nincs igazán tisztában azzal, mely területek is szorulnak „feljavításra”. Mennyire elégedett, jelölje be a skálán (lehet 5 pontos, 10 pontos skála)
1. munkaidő beosztással
2. munkafeladatai tartalmával
3. információáramlással
4. szervezettséggel
5. tájékoztatással
6. vezetéssel
7. csoportja eredményességével
8. anyagellátással
9. juttatási rendszerrel
10. munkakörülményekkel
11. közlekedéssel
12. étkeztetéssel,
13. saját teljesítményével
14. oktatással
15. tréningekkel
16. karrierlehetőségekkel
17. It-vel
18. együttműködéssel
stb
amire a szervezet kíváncsi.
A kérdéseket nyitott formában is fel lehet tenni:
Mit változtatna:
És következik ugyanezen tényezők felsorolása.
Elégedettséget lehet mérni bármely szervezeti eseménnyel (rendezvények, tréningek, stb.) kapcsolatosan is, ha változtatni hajlandó azon a szervezet:
1. helyszín
2. ellátás
3. szállás
4. programszervezők
5. meghívott előadúk
6. tartalom
7. színvonal
8. odajutás
9. részvételi arány
10. aktivitás, stb. és szintén
Melyiken lehetne és hogyan változtatni?
Levélírás:
