Az assessment center
- képességek,
- kompetenciák és
- csoportszerepek vizsgálatára alkalmas diagnosztikai és fejlesztő eszköz.
AC/DC szolgáltatásainkról
A képességeket szakmai feladatok, munkapróbák, figyelem- és monotónia-vizsgálatok, prioritáskezelő gyakorlatok (in tray) mérik.
A kompetenciákat, mint döntéshozatal, stratégiai szemlélet, out of box thinking, kommunikációs készség, tárgyalástechnika, stb. olyan játékokkal vizsgáljuk, mint a Sivatagi repülőgép, vagy a Hajótörés, vagy a Tehén-cserélgetős játékok.
A képességeket és kompetenciákat együttesen mérő gyakorlatok pl. az Obeliszk, illetve az eset- és vállalati játékok.
A csoportszerepeket általában az első két csoporthoz tartozó feladatok megoldása során figyeljük meg, elsősorban a kommunikációs stílus és eszközök alapján, amelyeket a résztvevők a feladatmegoldás egy-egy fázisában alkalmaznak.
Az assessment centerről
AC módszerek
Játék-leírások:
Általános kommunikációs gyakorlatok
Problémamegoldó feladatok
Játék-típusok:
Döntéshozatali játékok
Szerepértelmezési játékok
Információkezelő játékok
Prioritáskezelő játékok
Stratégiai játékok
Az assessment centerről, a mérésről és az értékelésről
Az assessment centerek hagyományos gyakorlatai két osztályba sorolhatóak: az egyik osztály az általános, szakmáktól független, általában stratégiai játékok, feladatok. A másik osztályba azok a gyakorlatok sorolhatók, amelyeket szakmai tapasztalattal rendelkezők számára készítenek az abban a szakmában jártas szakemberek.
Az első osztályba sorolt assessment helyzetekkel (pl. repülőgépszerencsétlenség a sivatagban, holdraszállás) módszertani probléma merül fel. Ezek a típusú feladatok versenyeztető jellegűek: van egy vagy két helyes megoldásuk, és a vizsgálatra kerülőket voltaképpen aszerint méri, hogy ki milyen mértékben és eszközökkel tudja érvényesíteni a saját (vélt vagy valós) “igazát” a többiek ellenében. Az assessment helyzet amúgyis verseny-jellegét ( a jelöltek tudják, hogy egymás vetélytársai a felvétel szempontjából) tehát megerősítik ezek a helyzetek, és voltaképpen mast nem is nagyon tudunk meg a jelentkezőkről, mint azt, hogy a versenyhelyzetekben hogyan viselkednek.
A második osztályba sorolt assessment helyzetek tapasztalataink szerint általában olyan helyzetek, amelyeket, ha nem tud megoldani valaki a már meglévő szakmai tapasztalatával, akkor nem egy bizonyos cégnél nem alkalmazható, hanem általában a szakmájában sem. Egyszer próbaképpen jelentkeztem egy tréneri pozícióra. A kiválasztás folyamatában volt assessment center is. A megoldandó feladatok: tréningteamtika összeállítása, ennek prezentálása, egy tréning helyzet eljátszatása a többi jelentkezővel, és végül egy hallgatói-elégedetlenség helyzet kezelése. Ezek a helyzetek sokkal inkább alkalmassági helyzetek, semmint beválásos helyzetek. A második osztályba sorolható assessment helyzetek között nem egyszer szerepelnek kritikusnak minősített helyzetek. Ezek a “reklamáló vevő”-típusú helyzetek, amelyek azért kritkusak, mert a benne szereplők nem érzik jól magukat, kényelmetlenül érezhetik magukat a megoldás során. A gyakorlatban azonban éppen ezeknek a helyzeteknek a megoldására pontos cég policí-k léteznek, amelyek akár még azokat a szavakat is pontosan leírják, amit egy-egy ilyen érzelmi feszültséggel helyzetben a cég munkatársai mondhatnak. Azaz, ezek megint csak nem kiválasztási helyzetek. Próbák, amikben természetesen kapunk információt a jelölt személyiségéről, de az információ, és annak értelmezése nagy mértékben függ az értékelő személyiségétől.
A hagyományosan alkalmazott assessment metodikával kapcsolatosan még egy fenntartásunk van. Ez pedig az értékelési szempontokkal kapcsolatos. Az értékelés szempontjai általában személyiség tulajdonságok, amikre a megfigyelt reakciókból következtetnek a megfigyelők. Az assessment center sikere az előzetes betanítás mélységén, konzekvens voltán alapul. Nagy mértékben megnöveli a bizonytalanságot az is, hogy a jelöltek “váratlan” reakciókat mutatnak – azaz olyan módon viselkednek, amit az előzetes oktatás tárgyalni nem tudott.
Az alábbiakban közreadott helyzeteket ezen megfontolások alapján dolgoztuk ki, és alkalmaztuk sikeresen a Shell Hungary Kft, a Ford Hungary Kft illetve az IKEA Lakberendezési Kft kiválasztási folyamataiban. A helyzetek mindegyike “ürügy” arra, hogy semleges kommunikációs helyzetben a résztvevõket szóra bírjuk, és megfigyelhessük magatartásukat. Ezt az esetek többségében azzal érjük el, hogy szétdaraboljuk a feladatmegoldáshoz szükséges információt és elosztjuk, néha pedig azzal, hogy olyan nagy mennyiségû közös információt adunk, hogy a csoport csak közösen képes annak feldolgozására a rendelkezésre álló idõ alatt.
Az értékelésnek nem szempontja a feladat helyes vagy helytelen megoldása. A szerepértelmezési, stratégiai és prioritás-játékokban a megoldás minden esetben cégspecifikus, azaz nincs általános érvényű, egyetlen helyes válasz. Ezekben a játékokban azt vizsgáljuk, hogy mely résztvevõk preferenciái egyeznek a cég preferenciáival.
Az értékelést a magatartásformák számolásával, a regisztrációs lap segítségével végzik az értékelők. Ennek használatáról a későbbiekben lesz szó, most annyit jegyzünk meg csupán, hogy az értékelésnek ez a mérésre alapozott módja objektívvá és egyértelművé teszi a jelöltek közötti választást.
Etika:
- az assessment center bevezetõjében az assessment vezetője közli a célt, és az eljárásrendet, amin a jelöltek keresztül mennek, pontos idõpontokkal, intervallumokkal – mikor kapnak értesítést, milyen formában, kinél érdeklődjenek, ha nem kapnak értesítést, stb.
- az assessment center eredményét a jelölttel közöljük
- a Regisztrációs lapok jegyzõkönyvek, öt évig irattárban kell megõrizni õket
- az Assessment center-ben való részvételre senki nem kötelezhetõ, de közölhetõ, hogy a részvétel a felvételi vagy képzési procedúra része, aki megtagadja, az abból kiesik
- cégstandard alkalmazása objektiválja a jelöltek értékelését, és amennyiben az értékelõkkel készítjük, úgy segíti a magatartásformák megítélését, az értékelésre felkészülést
- amennyiben valamelyik jelölt félreértelmezi vagy mellékvágányra viszi a feladatot, a csoport munkáját megszakítjuk, a jelöltet a csoportból kivesszük, a maradóknak új játékot adunk, a kritikus személyt pedig egyéni feladatmegoldásra kérjük meg
- az Assessment center végén megmondjuk, hogy megtalálták-e a helyes megoldást vagy sem, még akkor is, ha nem éppen a teljes megoldást dolgozták ki
- amennyiben fényképet kívánunk készíteni a résztvevõkrõl, úgy elõbb megkérdezzük, nem bánják-e, és aki nem egyezik bele, szóvá nem tesszük, és megkérjük, addig hagyja el a helyét, ameddig a csoport fotója elkészül
- nem egyszer fordul elő, hogy valaki “kibeszél” a helyzetből az értékelőnek. Ezekben az esetekben megadjuk a választ, amennyiben a kérdés a megoldást érinti, vagy megkérjük a jelöltet, hogy egyéb kételyeit és egyéb kérdéseit a csoportmunka után mondja el.
Amennyiben a megoldás folyamatában a csoport “elveszettnek” látszik, nyugodtan bátorítsuk õket kérdésekre, vagy, akár adjuk meg magunktól - az üzenetként a csoporton belül, de nem nekünk szánt - kérdésekre a választ.
A csoport mechanizmus egyik jellemzõje, hogy amikor úgy érzik, megoldották a feladatot, továbbviszik a beszélgetést vagy teljesen terméketlen és más mederbe, vagy hirtelen elkezdenek újabb megoldási lehetõségeket elõhozni, amelyekrõl már elhangzásuk pillanatában tudható, hogy messze elmarad az eddig megtárgyaltak által kihasznált lehetõségektõl, esetleg olyan új szempontrendszert, amely alapján az addig végzett munka csaknem teljesen feleslegesnek tud tûnni. Az assessment center vezetőjének feladata, hogy ezt a kommunikációs tehetetlenségi pontot felismerje, és idejében véget vessen a játéknak.
A késõbbi értékelõk a gyakorlatok, feladatok menetében csak megfigyelõ, de nem értékelő szerepet játszanak. A megfigyelési szerepet erõsíti meg a regisztrációs lap vezetése illetve a megfigyelõ által fontosnak minõsített megnyilvánulások lejegyzése. Ez az aktív, és esetenként igen intenzív információkeresõ és –rögzítõ magatartás megvédi a megfigyelõket attól, hogy csupán benyomásuk alapján alkossanak ítéletet a megfigyelt személyrõl.
Az értékelési helyzetben, ha kiválasztásban alkalmazzuk a gyakorlatokat, az elsõ kérdés mindig az, van-e olyan jelölt a csoportban, akirõl nem kívánunk beszélni, mert indoklás nélkül is megegyezik az értékelõk véleménye. Az így megmaradó személyeket értékeljük – a megfigyelõ ismerteti a regisztrációs lapról az összefoglalását – a meghatározó kommunikációs stílus, csoportszerep, egyéb jellemzõ megnyilvánulások alapján. Az értékelõk csoportja ezek után dönti el az értékelt további sorsát.
A tréningek vagy a karriertervezés folyamatában lejátszott helyzetekben az értékelés önértékeléssel kezdõdik – akár visszanézett videofelvétellel, akár csupán emlékezetbõl mindenki nyilatkozik arról, miért úgy viselkedett, hogyan érezte magát, utólag mit csinálna másként, stb.
Másokról ezekben az értékelési helyzetekben csak úgy engedjük nyilatkozni a résztvevõket, hogy azt mondja el a véleményt közlõ, õ hogyan viselkedett volna a másik helyében és miért éppen úgy.
A Regisztrációs lap az assessment centerek MÉRÕESZKÖZE.
Segítségével a magatartás megfigyelhető és egyértelműen meghatározható megnyilvánulásait mérjük, és ezen számszerűsített mérési eredmények alapján alkotunk véleményt a jelölt csoportban tanúsított magatartásáról.
A REGISZTRÁCIÓS LAP SZEMPONTJAINAK ÉRTELMEZÉSE:
I. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
MEGSZÓLALÁSOK SZÁMA az összes megszólalások száma a játék során a társas aktivitás mutatója.
Minden megszólalást valamely más
szempont alapján is minõsítünk:
Megszólalásával közbevágott: egy strigula a megszólalások száma, egy strigula közbevágás.
A jelölt társas aktivitását ezzel a módszerrel minõsíteni is tudjuk: mennyire variabilis a társas készségrendszere, mennyire alkalmazkodik a mindenkor kialakuló helyzethez és partnereihez.
Azok a megszólalások, amelyeket nem tudunk bármely más szemponthoz szerint besorolni, a feladatmegoldástól és általában a szociális helyzetmegoldástól független, "mellé"-kommunikációs jelek. Ezek magas száma azt jelenti, hogy a jelölt nem törekszik a társas helyzet közös megoldására, nem annak a csoportnak a tagja, amelyben magatartását vizsgálni szerettük volna. Ebben az esetben szerepjátéka az egész assessment helyzetben vállalt szerepe lesz.
Ez utóbbaik közé tartozik, ha a jelölt valakivel párban kezd el arról beszélni, mennyire nehéz, mennyire nem érdekes, stb. a feladat, és az is, amikor a jelölt tréfát csinál a feladatból, a javasolt megoldásból vagy akár az egész vizsgálati helyzetbõl.
II. KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUSOK
A kommunikációnk jellegéből fakadóan két fajta relációt működtetünk. Az egyik az alá-fölérendelődés, a másik az eggyüttműködés kapcsolati rendszere. Mindkét kapcsolati rendszer lehetséges szerepeihez hozzárendelhetők magatartásformák. Ezeket tartalmazza a regisztrációs lap, és a játék végén ezek összesítésével lehet eldönteni egy-egy jelentkezőről, hogy melyik relációt preferálja és melyik másik kapcsolati rendszerekkel szemben. Azt tartjuk jó kommunikátornak, eredménysnek illetve teljesítőképesnek, aki mindhárom szerepet “rutinosan” alkalmazza egy-egy helyzetben, hogy az megoldásra kerüljön.
II. 1. DOMINÁNS - FÖLÉRENDELÕDÕ
DRASZTIKULÁLÁS - nagy gesztusok, felállás, a fizikai környezet átrendezésére utasítások , általában nagy hangerõvel párosul
NAGY HANGERÕ - túlkiabálja a többieket, ezzel próbálván saját személyét,
közlését vagy javaslatát érvényesíteni.
LEZÁRÁS - olyan kijelentés, amely "végérvényes", az addigiaktól eltérõ mederbe irányítja a beszélgetést: "ezzel készen vagyunk", "erre nem érdemes
szót vesztegetni", "menjünk tovább, csak az idõ megy".
FOLYAMATOS BESZÉD - a jelölt megpróbálja uralni a helyzetet azzal, hogy egyfolytában beszél - általában a párhuzamos beszéddel jár együtt - a jelölt azonban bármilyen körülmények között folytatja mondókáját, nem
hallgat el. A jelölt folyamatosan a megoldásról vagy annak módozatairól beszél.
PÁRHUZAMOS BESZÉD -két vagy több személy egyidejű beszéde:
agresszió, ha a többiek elhallgatnak,
KÖZBEVÁGÁS - valaki a csoportból beszél, amikor a jelölt
megszólal - ez lehet agresszió, ha megakasztja a beszélõt, és más irányba
tereli a beszélgetés menetét
TÁMADÓ KÉRDÉS – a kérdés állítás, számonkérés vagy esetleg vád, választ nem vár a kérdés feltevője, sokkal inkább azt, hogy a “kérdezett” visszavonuljon
ÚJRAKEZDÉS – leállítja a megoldás addigi menetét, azzal, hogy az sikertelen volt, vagy szerinte kudarchoz fog vezetni, és egészen más szempontból kezdi a feladatot megoldani
KILÉPÉS A HELYZETBŐL – a jelölt nem a csoporttagokkal, hanem a megfigyelőkkel kezd párbeszédbe; kilépés a helyzetből az is, ha egymaga kezdi el megoldani a feladatot, és amikor készen van, semmire sem tekintettel, előáll a saját megoldásával.
II.2. EGYÜTTMÛKÖDÕ - EGYENRANGÚ
MEGBESZÉLÉS - két vagy részt vevõ beszélgetése a feladatról - egy-egy mondat továbbviszi az elõzõt.
ISMERTETÉS - állásfoglalás nélküli információadás vagy összefoglalás.
VÁLASZADÁS - az elhangzott kérdésre válasz.
MEGERÕSÍTÉS - lehet nem szóbeli is, fejbólintás, vagy az elhangzottak
megvalósítása éppúgy megerõsítés, mint az olyan jellegû támogatás, mint
"igen, így van", "ez az", stb.
SZEMLÉLTETÉS - állásfoglalás nélküli értelmezés, rajzkészítés, az
addig elkészült megoldás összefoglalása.
MAGYARÁZAT – tény- és tárgyszerű ismertetés
RÁVEZETÉS - elgondolások állásfoglalás nélküli ismertetése, célja,
hogy mindenki ugyanazt a gondolatmenetet ismerhesse meg, amivel a jelölt valamely következtetésre, eredményre jutott.
TÁMOGATÁS – új vagy másik szemszögből alátámasztja más valaki elgondolását.
KÉRDÉS – érdeklődés, választ vár az, aki feltette, ha nem kap választ elsőre, akkor még egyszer felteszi a kérdést, mert érdekli, mit mondanak a többiek; a kérdés hiányzó részletre, inormációra vonatkozik általában.
II.3. SEMLEGES - ALÁRENDELÕDÕ
MEGAKADÁS - hirtelen megáll a beszédben, nincs folytatás, a többiek
sem ezt a gondolatmenetet viszik tovább, amikor megszólalnak.
KÖVETÉS – a felmerülõ gondolatok megerősítése bólogatással, az elhagnzott szavak megismétlésével értékelés, mérlegelés nélkül, általában a meghatározó személyeket követik.
HOSSZÚ KÖRMONDAT - a megoldást előre nem vivő, de a lehetséges
megoldásokra vonatkozó, meg-megakadó beszéd, amely általában válasz vagy reakció nélkül marad.
ELHALÓ MONDAT - a beszélő maga látja be, hogy az, amit mond kevés érdeklődésre tart számot, illetve kevéssé segíti a megoldást.
HALLGATÁS – akár a csoport, akár a személy ellen irányuló agresszióra adott reakció
ÖTLET ELFOGADÁSA – a hirtelen, megfontolás nélkül támadt ötletek továbbvitele, általában elhaló mondattá válnak
MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉS – kérdés, amire nincs válasz vagy azért, mert a többiek nem hallották, vagy, mert nem “akarják” meghallani
MAGYARÁZKODÁS – az elhengzottak indokolatlanul hosszú indoklása, akár saját megnyilatkozásáról, akár más nyilatkozatát érinti
MEGSZÓLÍTÁSRA NINCS REAKCIÓ – nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, amibe “került”, nem szólal meg, nem erősít meg, nem is követ senkit
III. A VÁLASZTOTT CSOPORTSZEREP ILLETVE KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUS MÁSOK ÁLTALI ELFOGADÁSÁNAK MÉRTÉKE
ÖTLET, AMI TOVÁBBVISZ a feladatmegoldás bármely
fázisában olyan elgondolás közlése, amely a csoportot
annak továbbvitelére ösztönzi.
Akkor is ennek minõsül, ha
a jó megoldás ellen hat.
ÖTLET, AMI ELHAL olyan elgondolás közlése, amelyet a
csoport tagjai vagy meg sem hallanak,
vagy elutasítják.
Amennyiben egy-egy jelölt ötleteit rendszeresen elfogadják, azt jelenti, hogy az adott csoportban választott kommunikációs stílusa és szerepe a csoport által elfogadásra került.
Az elhaló ötleteket adó vagy a „jelentéktelen” szerepét választotta, vagy stílusát illetve szerepét a csoport nem fogadja el.
IV. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
Az összefoglaló értékelési szempontok a regisztrált megnyilvánulások minõsítése: ezekben összegezzük, milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik egy-egy jelölt illetve, hogy milyen szerepet vállalt, játszott a csoportban.
KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUS
A kommunikáció együttmûködés a fizikai és a társas környezettel. A két komplementer kapcsolati rendszer mûködik:
- az alá- és fölérendelõdés
- egyenrangú partnerkapcsolat.
A dominancia vagy fölérendelõdés voltaképpen agresszió. Értelmezésünk szerint szociális agressziónak nevezzük mindazokat a kifejezésformákat, amelyekben egy személy irányítja, alakítja a dolgokat, mások viselkedését.
Voltaképpen az assessment center vezetője is szociális agressziót követ el: Õ az, aki az adott helyzetet struktúrálja, meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a többiek ebben a helyzetben vislekedhetnek. (Példa: a legnagyobb problémát az szokta okozni, ha a jelöltek valamelyike nem fogadja el az alárendelõdõ komplementer szerepet és vetélkedésbe fog az assessment center vezetőjével.)
A domináns magatartás jellemzõi:
Nagy hangerõ
Fizikailag a többiek fölé emelkedik
Tõmondatokban beszél
Kérdései állítások
Számonkér, vádol, közbevág.
A dominancia párja az alárendelõdés, amely sem többet, sem kevesebbet nem jelent, mint azt, hogy a kommunikációban szereplõ egyik személy elfogadja a másik meghatározó szerepét. Azaz nem jelent behódolást, sem megalázkodást – azt jelenti, hogy az alárendelődő elfogadja, hogy csakis semleges magatartásával oldható meg sikeresen az aktuális helyzet. A semleges kommunikációs stílus igen alkalmas egy-egy, a résztvevõ számára ismeretlen célú helyzet felderítésére, tájékozódásra.
A semleges kommunikációs stílus jellemzõ jelei:
Halk, akadozó, határozatlan beszéd
Hosszú körmondatok, amelyeknek nem igazán van határozott tartalma
Gyakori torokköszörülés
A kérdések vélekedések, kétkelkedések
Tekintet kerülése.
Az együttmûködõ kapcsolati rendszer éppúgy a kommunikációs aktusokban résztvevõk mindegyikének elfogadásán múlik, mint a domináns-semleges kapcsolati rendszerben – ha csak az egyik fél működne együtt, a másik vagy dominálna vagy inkább alárendelődne, úgy az együttműködés nem tud létrejönni.
Az együttmûködés magatartásos jelei:
Tempós, határozott, jól érthetõ beszéd
Partnere tekintetét keresi
Kérdései kérdések, amelyekre megvárja a választ, és arra reagál
Mosolyog, de legalábbis indulatmentes
Természetes.
A tapasztalat azt mutatja, az az igazán jó és eredményes kommunikátor, aki a helyzetben szereplõ személyektõl, a helyzet céljától, a saját céljaitól függõen bármelyik kommunikációs stílust eredményesen tudja alkalmazni.
Az assessment center-ek értékelése során a cég illetve a munkaköri eredményesség szempontjából kívánatos kommunikációs stílust, és ezek kombinációt cégstandard felvételével tudjuk meghatározni.
Már a megfigyelés és regisztráció szempontjainak értelmezésénél megjelentek a kommunikációs stílusok, ennek gyakorlati jelentése: amennyiben a regisztrált jelek többsége a Regisztrációs lap felsõ harmadába kerül, azt jelenti, a jelölt domináns, amennyiben az alsó harmadába, úgy alárendelődő, ha a középsõ harmadba, akkor pedig egyenrangú, partnerkapcsolatokat kialakító a jelölt.
A kommunikációs stílus arról ad információt, hogy milyen az az eszköztár, amellyel az adott személy a kommunikációs helyzeteket megoldja. Erre a készségszintre rakódik rá, és némiképpen módosítja azt az egyén által csoportban vállalható szerepek összessége.
CSOPORTSZEREPEK
A szerep az egyén teljes magatartáskészletének az a szelete, amelyet egy-egy, valamilyen típusú helyzet megoldásában mozgósít. Igazából mindenki minden helyzetben szerepet játszik, és az ember megismerése azt jelenti, hogy sok-sok szerepben tudjuk megfigyelni a magatartását. A sok szerepjátékban lesz valami közös – ez a közös az, ami igazából a megfigyelt személy.
A szerepvállalás és a kiválasztott szerep megformálása az egyéni tapasztalat alapján alakul ki: hasonló helyzetekben milyen magatartás volt sikeres illetve sikertelen.
A csoportszerepek meghatározásával a stílusokhoz hasonló a helyzet – nincs egyetlen, ideálisnak minõsíthetõ szerep. A feladatmegoldás során a szerepvállalás változékony is lehet – egy-egy jelölt több szerepet is vállalhat egymás után. Hogy mely szerepek jók, és melyeket utasítunk el, megint csak cég- illetve munkaköri standard kérdése.
Az, hogy egy szerepet vállalt és végig kitartott amellett a jelölt, vagy változtatta a megoldás alakulása és a többiek szerepei hatására saját magatartását, megint csak a követelmények és elvárások ismeretében minõsíthetõ jónak vagy rossznak
Gyakorlatunkban gyakran megfigyelhetõ, hogy egy-egy jelölt „jelen van” a csoportban, azaz érdeklõdik, odafigyel, de nem szólal meg, illetve csak abban az esetben, ha a többiek megszólítják. Ebben az esetben azt a következtetést vonhatjuk csupán le, hogy a jelölt valamilyen – általunk nem ismert – okból nem vállalta egyetlen csoportszerep eljátszását sem, azaz nincs róla információnk. Az ilyen típusos magatartásforma megjelenése tehát a jelöltet nem zárja ki további interjúkból, már amennyiben azoknak célja között szerepel ennek a viszonyulásnak a feltárása is.
Jellemzõ, de nem gyakran megjelenõ magatartásforma a Kívülálló szerep eljátszása, amikor is a jelölt nem vállal közösséget a csoporttal és annak munkájával.
A jelölt hátradől, inkább az értékelőkkel szeretne kontaktust teremteni, semmint a csoporttal.
Ez a fajta magatartás igen nagy jelentőséggel bír – az ilyen személy mindig is maga választja meg azt a csoportot, amelynek elvárásait magára nézve kötelezõnek érzi, ebben a választásban nem befolyásolható.
Végül típusos magatartásnak tekinthető a Lenéző szerep játszása is – a jelölt az egész helyzetet nem tudja éretten kezelni, igazából az érdekli, minél elõbb járjon le az idõ és szabadulhasson. Ezek a résztvevők azzal a kifogással magyarázzák magatartásukat, hogy az egész procedúrának szerintük nem sok köze van a tényleges munkához, pedig az számít, hogy a munkában ki, hogyan teljesít, nem pedig az ilyen „hiábavalóságok”, mint amilyen az assessment center. Ennek a magatartásnak a hátterében az eszköztípusú munkavállalói magatartás áll – mindegy, melyik cégnél, de megfelelő összegért a munkaköri követelményeket teljesíteni kell, mert ez az egyetlen legális módja a pénzhez jutásnak.
A JÁTÉKOK ISMERTETÉSE
A példatár gyakorlatainak csoportjait aszerint állítottuk össze, hogy a tapasztalat szerint milyen feladatok megoldásában várják el a szervezetek a jelöltek jártasságát, magas készségszintjét.
A gyakorlatok, vagy játékok struktúrált megfigyeléses helyzetek, azaz kísérletek. Mint ilyenk, megismételhetőek, és ismétlésükkor ugyanazt az eredmény kell kapnunk. Az egy-egy csoportba sorolt gyakorlatok bármelyike azonos eredményre kell, hogy vezessen – azaz ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy a a jelölt prioritásrendszere konzekvensen az-e, amit egy gyakorlatban felállított, úgy egy másik gyakorlat lejátszásával azonos prioritás sorrendet kell kapnunk. Amennyiben ez nem így történik, akkor valószínűsíthető, hogy a jelölt megpróbálja magatartását és prioritásait azserint alakítani, ahogy gondolja, hogy elvárják tőle.
Döntéshozatali játékok
A helyzetek modellálják a mindennapos gyakorlatot, azaz sok releváns, de sok nem igazán releváns információt is tartalmaznak a leírások, vannak olyan információk, amelyek hiányoznak a megalapozott döntéshozatalhoz, vagy nem olyan formában szerepelnek, amely segíti a döntéshozatali folyamatot.
A feladatmegoldás során alkalmazott döntéshozatali technika – heurisztikus, divergens, konvergens, kreatív, analízis, szintézis – és eredményessége a megfigyelés fõ szempontja.
Szerepértelmezési játékok
A szerepek a társas kapcsolati rendszerek mûködtetésének eszközei, egy-egy szerep az a magatartás, amelyet az egyén egy-egy helyzet megoldásában tanúsít. A szerepértelmezési játékok módszertani értéke, hogy az assessment helyzetben játszott szerepből kiemeli az egyént, és így a szerepválasztása a megfigyeléses helyzettõl függetlenedik, magatartása az általunk feladatként struktúrált helyzethez igazodik, azaz utóbbi megoldásában hiteles lesz. Csoportépítő tréningen alkalmazva ezeket a gyakorlatokat a résztvevők a másik szervezeti szerepébõl kommunikálva rendezhetik esetleges konfliktusaikat, problémáikat együttműködésükben.
Információkezelő játékok
A kommunikáció, azaz együttműködés egyik célja az információcsere. Ez tények és tárgyszerûségek, megállapítások egyszerű, interpretáció-mentes közlését, közvetítését jelenti, csupán abból a célból, hogy a másik tudomást szerezzen valamiről. A mindennapos kommunikációban ebben a letisztult állapotában igen ritkán működik a kommunikáció – bármilyen tény vagy megállapítás hangzik el, az esetek többségében a hallgató az információ mögé látni vélt szándékokra reagál. A gyakorlatok segítségével kiválaszthatók azok a személyek, akik képesek hatékonyan működtetni a tény- és tárgyszerű információcsere folyamatát, meghatározható, ki milyen típusos vélt mögöttes szándékok ellen dolgozik és egyben a kinek-kinek eddig már bevált és most alkalmazott meggyőzési technikája.
Ezek a gyakorlatok igen alkalmasak csoportépítő tréningen a konfliktusforrások feltárására és megbeszélésére.
Prioritáskezelő játékok
A prioritások azok az elvárások, amelyeket az egyén a saját magatartásával szemben és az adott helyzetben elérendő céllal kapcsolatosan egyszerre működtet – azaz, mindaz, ami a magatartását szabályozza. A gyakorlatokban a feladat a megadott prioritások összemérése és rangsorolása. A feladatokban szereplő priortiások a gyakorlatokat felhasználó által módosíthatóak illetve bővíthetõek vagy szűkíthetõek.
Stratégiai játékok
Ezek a gyakorlatok is prioritásokon alapulnak – ám ezek a prioritások, éppenúgy, mint a mindennapokban, nem egyértelműen deklaráltak, hanem a követendõ stratégia kidolgozásához be kell őket azonosítani. Fordítva is igaz – a választott startégia és a választást megelőző párbeszédek, viták mutatják meg az egyén vagy csoport valós prioritásrendszereinek működését.
A stratégiai játékok alkalmasak arra, hogy a kommunikáció második céljának , a meggyőzésnek egyéni illetve csoportos formáit feltárja.
A feladatok alkalmasak a szervezeti prioritások tisztázására és érvényesítésük begyakorlására.
Általános kommunikációs gyakorlatok
Struktúrált helyzetben figyeljük meg a résztvevők magatartását – azokban a helyzetekben alkalmazzuk ezeket a gyakorlatokat, amikor a megfelelés számos, egymástól akár igen eltérő magatartás-típust jelenthet. Halk szavú éppen úgy beválhat, mint a nagyhangú – arra vagyunk kiváncsiak, ki milyen, az értékelés alapja nem egy követelményrendszer, hanem több megengedett magatartás-variáció közüli választás.
Gyakorlatok:
Egyedi gyártás- hiányosságok listájának összeállítása
Hírbörze-három összekeveredett szöveg megtalálása
Hieroglifák – két nyelv jeleinek megfeleltetése
Promóció – termékek összevetése marketing, gyártási, szervezeti szempontból
EGYEDI GYÁRTÁS
Amennyiben 4 vagy 8 fõs a csoportunk, úgy adatfajtánként külön vesszük az információt:
1 ill. 2 fõ kapja az általános leírást
1 ill. 2 fõ a Gyártási tervet és a technológiai folyamat leírását.
1 ill. 2 fõ az audit eredményét
1 ill. 2 fõ az üzemi mutatókat.
Amennyiben ettõl eltérõ számú csoporttagunk van, mindenki megkapja az összes információt. Az üzem rajza mindig csak egy példányban kerül átadásra.
Az instrukció:
“Egyedi gyártóüzemben vagyunk, kérem, az információk és a rajz segítségével állítsanak össze közösen egy olyan listát, amely a hiányosságokat feltárja.
Erre 20 perc áll rendelkezésükre, addigra kell a listát az 1. Sz. Vezetõ részére eljuttatni.”
Az információkat tartalmazó lapokra írnak, üres lapokat adunk a lista elkészítéséhez.
Alkalmazható: bármely munkakörben.
Típusos magatartásformák:
Nagyvonalú – vevõigényekrõl, követelményeknek való megfelelésrõl beszél, a számokkal nem törõdik, azokat feleslegesnek minõsíti, tény- és tárgyszerû közléseket nem tesz.
Aprólékos – számításokba kezd, és azokat a megoldás során nem hagyja abba, elveszik a részletekben.
Bõkezû – nincsen kitétel arra vonatkozóan, hogy milyen költségvonzatai lesznek a listának, neki semmi sem szent, a hibalista az üzem teljes átalakításához vezethet.
Akadékoskodó – az értékelési kritériumok, szempontok hiányosságainál megakad, azokat hozza elõ újra és újra.
ELSÕ HAZAI EGYESÜLT EGYEDI MÛVEK
Az üzem egyedi, kisszériás termékek gyártásával foglalkozik. Bérmunkában dolgozik, egyszerû betanított munkát végeznek a dolgozók. A rendelések függvényében 1, 2 vagy 3 mûszakban dolgoznak, a fizikai dolgozók száma egy mûszakban 27 fõ. A második illetve harmadik mûszakra tartalékolt bérelt munkaerõ 18 fõ, az állományban lévõ dolgozók maradnak egy-egy mûszakkal tovább, ha indítani kell a 2. vagy 3. Mûszakot. Így a vállalat vezetése szerint mindenki jól jár, az üzem is, a dolgozók is. Az alkalmazotti létszám összesen 15 fõ, 8 mérnök, a termelésvezetõ, a biztonságtechnikus, a minõségbiztosítási vezetõ, a pénzügyi vezetõ, 2 asszisztens, személyügyi szakember és a beszerzési szakember. A mérnökök az átállításokat vezénylik, illetve az éppen gyártott termékhez a berendezéseken az átalakításokat.
A gyártási terv - a kisszéria miatt - egy-egy mûszakon belül is változékony, van olyan mûszak, amikor 5 fajta terméket gyártanak.
Az Elsõ Hazai Egyesült Egyedi Mûvek legnagyobb vevõje, a Világmárka Inter-Multinational Ltd képviselõi auditálták az üzemet, és ennek eredményeként azt nyilatkozták, hogy egy hónap múlva újra jönnek. Amennyiben a helyzet nem változik, úgy a VIM Ltd kénytelen lesz lemondani az összes, az EHEEM tervezett árbevételének megközelítõleg 64 %-át kitevõ megrendelését.
Néhány üzemi mutató:
adózott nyereség utáni eredmény 128.000.000 fabatka
árbevétel 876.002.134 fabatka
kihasználtság 84 %
termelékenység 68 %
selejtaránya 12 %
állásidõ 356 óra /hó
reklamációk száma 7 / hónap
balesetek száma átlagosan 10,4 havonta
az igazolt táppénzes napok száma 15 / hónap
igazolatlan mulasztás nincs.
A technológiai folyamat: Az elõkészítõ padon, attól függõen, hoyg éppen milyen terméket gyártanak, történik a pácolás, a hõkezelés és vagy lágyítás.
Az elõkészített termék vagy a kalodákba kerül, vagy rögtön a vágóasztalra. A vágóasztalon sablonok szerint szabják le az anyagot.
Innen ismét vagy a polcokon kerül tárolásra, vagy a csiszolóasztalra. A festõüzem leterheltsége alapján a csiszolt darabok megintcsak vagy a tárolóra kerülnek vagy minõségellenõrzésre.
A forgótároló négyrekeszes, egy-egy rekeszbe kerülnek az ellenõrzött, festésre váró illetve a megszárított és minõségi ellenõrzésre váró darabok.
A forgótárolóból kerülnek aztán a kész darabok csomagolásra.
Sárgával a targoncautak vannak felfestve.
A kész darabok leggyakoribb minõségi hibája a rücsök, a száradás közben rájuk ragadó por.
HÍRBÖRZE
Korlátlan létszámú csoportban játszható, a szöveg darabolása a résztvevõk száma szerint lehet 3, 5 vagy egyéb számú szó, sor, a fontos, hogy az összetartozó szavak sorrendje megmaradjon. A szöveget egybe is mindenki rendelkezésére lehet bocsátani, ám akkor nagyobb a veszélye, hogy egyéni megoldások születnek.
Az instrukció:
“Távirati irodánk számítógépe megzavarodott. Tudjuk, hogy három tudósítónk három egy-két mondatos hírt küldött, de ezek összekeveredve jelentek meg a nyomtatásban. Önök azok a munkatársaink, akiket megbíztak a három hír megtalálásával.
20 percük van lapzártáig. “
Tiszta lapokat és íróeszközöket adunk.
Alkalmazható: bármely munkakörben.
Típusos magatartásformák:
Aki feladja – “hát, nem nekem való ez, mindig bajban voltam az ilyen feladatokkal”
Rendszerezõ – próba-szerencse elven többfajta rendszert próbál ki a feladatmegoldásban.
Tréfás – találomra állít össze szöveget, ami ráadásul szórakoztatja is.
Komoly – izzadságos, fáradtságos aprólékosággal próbálja megfejteni, a Tréfás zavarja.
HÍRBÖRZE
A SZOMSZÉD PÁRIZSBAN VÉGRE VÍZÁGYÚZÁS AZ
ORSZÁGOK ÕT ÖSSZEESKÜVÉSE MEGILLETÕ
NAGYHATALMI HELYEN SZTRÁJKHULLÁM CINIZMUS AZ
FELAVATTÁK SOROZATOS ESEMÉNYEK SZÛK
DIVAT TERRORAKCIÓK ÉS LÁTÓKÖRÛ RENDSZERES
ÁLLAMI MEGÍTÉLÉSE DURVA REAKCIÓK A LEGÚJABB
SOKFÉLEKÉPPEN MÚZEUMOT SOKAN AZT NEVEZTÉK
TALÁLGATTÁK FORDULAT AZ ELNÖK MIÉRT MELLÕZTÉK
ÖTVEN VÁRATLAN ÉVE A NEVES ALÁÍRT
KORTÁRS MEGHÁTRÁLÁSA SZERZÕDÉST DIVATMÁGUST
HIEROGLIFÁK
Korlátlan létszámú csoportban alkalmazható, az ideális létszám 8 illetve 4 fõ. Utóbbi esetekben mindenki egy illetve 2 lapot kap véletlenszerûen elosztva.
Négy-négy lapon két különbözõ nyelv jelei vannak, azt kell megfejteni, az egyik nyelv jeleinek mely jelek felelnek meg a másik nyelven.
Az instrukció:
“Egyiptomból kaptuk ezeket a másolatokat azzal a megjegyzéssel, hogy kollégánk, mielõtt belehalt volna a mérges kardfogú légy csípéseibe, annyit mondott: “Elõttem még senki nem látta ezeket a jeleket leírva. Én rájöttem a titok nyitjára!”
Az Önök feladata, hogy megismételjék kollégánk teljesítményét, azaz fejtsék meg a hieroglifák titkát. 30 perc áll rendelkezésükre. “
Tiszta lapokat és íróeszközöket adunk.
Alkalmazható: bármely munkakörben.
Típusos magatartásformák:
Aki feladja - “soha nem szerettem az ilyen feladatokat…….”
Ötletelõ – próba-szerencse módon dolgozik
Az értelmet adó – a jeleket értelmezni próbálja, nem ismeri el illetve fel, hogy azok csak egymásnak felelnek meg, történetet próbál kitalálni.
PROMÓCIÓ
A játék maximum 7 szereplõs, alacsonyabb létszámú csoport esetében a kihagyott termékek javasolt sorrendje:
6 fõ esetén: Lángoló Hó,
5 fõ esetén: Lángoló Hó és Speciális,
4 fõ esetén: Lángoló Hó, Speciális és Csillám.
Az instrukció:
“Termékgyárban vagyunk, saját értékesítéssel mûködünk. Év vége felé járunk, akkora összeg maradt a marketing osztály büdzséjében, hogy termékeink közül egynek a kampányát tudjuk finanszírozni. Finanszíroznunk is kell, mert különben a jövõ évben ezzel az összeggel csökken a marketing osztály költségvetése.
Kérem, állapodjanak meg abban, melyik legyen a kiválasztott termék. 20 percük van, a vezetés addigra kéri a javaslatot.”
Másik lehetséges instrukciók.
“A Termékgyárban vagyunk, franchise-szerzõdést készítünk elõ – a vezetõség kiadta, két termékünket ki kell adni gyártásra. A feladat, hogy az elkövetkezõ 20 percben megállapodás szülessen a termékek “gazdái” között, melyik legyen az a két termék.”
“A Termékgyár Igazgató Tanácsa úgy döntött, hogy a mai napon a termékfelelõsök tegyenek javaslatot arra, melyik 2 termék gyártását fügessze fel a Cég, és indokolják meg a döntésüket maximum 5 mondatban. Ez az öt mondat kerül továbbításra 20 perc múlva az Igazgató Tanács ülésére.”
“Termékgyárunk bizonyos termékek gyártását eladja, most kellene egyeztetni, melyek lennének azok a termékek és miért. Az Igazgató Tanács 20 perc múlva várja a választ.”
Tiszta lapokat nem adunk, íróeszközt is csak akkor, ha anélkül nem tudnak semmiképpen elõrejutni, lehetõség szerint flipchart-ra vagy táblára irassunk a jelöltekkel.
Javasolt alkalmazási terület: értékesítõk, pénzügy, marketing, adminisztratív munkakörök.
Típusos magatartásformák:
Nagyhangú – nagy hangerejével uralja a csoportot, átveszi a jó ötleteket, szereti nyomatékosítani, hogy õ vezeti a csoportot.
Megfontolt – szempontrendszereket állít, állíttatna fel, amely alapján az összvetés megtörténhet.
Csapongó – egyszerre többfajta szempontrendszert is támogat, és mindig újabbakkal hozakodik elõ, amikor a csoport már-már megegyezésre jutna.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
TENGERKÉK TERMÉK
Egy éve gyártjuk, piaci bevezetése igen sikeres volt. Alacsony áron tudjuk adni, tömegcikk. Árbevételünk 20 %-át adja, a hasznunk megközelíti a 30 %-ot. A kiegyensúlyozott értékesítési mutatók alapján még 5-6 évig hasonló szerepe lesz a cég életében. A gyártósorok kihasználtsága 87 %-os. Úgy néz ki, az idényszerûség rá is érvényes lesz.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
RUBINVÖRÖS TERMÉK
Jelenleg még “jól megy” a piacon, 15 %-os haszonnal értékesítjük, árbevételünk 23 %-át biztosítja. A tervek között szerepel, hogy féléven belül felülvizsgáljuk a gyártását, a technológiát, magát a terméket. Úgy tudjuk, a konkurencia készül egy igen jó, továbbfejlesztett változattal kilépni a piacra. Ára középkategóriás.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
HABKÖNNYÛ TERMÉK
Általunk kifejlesztett új termék, most vagyunk a piaci bevezetés fázisában, még akadozik az alapanyagok és segédanyagok beszállítása – nem találtuk még meg az igazán bevált partnereket. Az ára jelenleg a piacon a legmagasabb, most még éppencsak hogy visszahozza a ráfordításokat, de úgy számoljuk, hogy 3 hónap múlva már az árbevételünk 19 %-át ebbõl a termékbõl szerezzük meg. Egyetlen konkurens cégünk nem tervez fejlesztést, de az árait már csökkentette.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
LÁNGOLÓ HÓ TERMÉK
Most kezdõdik az eladási idény, bár idényen kívül is sikeres termékünk. Átlagosan 15 %-os haszonnal adjuk el már több tíz éve. Úgy tervezzük, hogy csökkentjük a forgalmi árát, mert a beszállítókkal sikerült igen kedvezõ feltételeket kötni mind az alapanyagra, mind a segédanyagokra. A gyártósora 65 %-os kihasználtságon ment az idényre való felkészülés alatt. Ára felsõ-középkategóriás, igen erõs márkanevet jelent a piacon.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
CSILLÁM TERMÉK
Legismertebb termékünk a piacon, 15 %-os haszonnal értékesítjük, árbevételünk közel 25 %-át teszi ki. A jövõje jelenleg bizonytalan, bár most 76 %-os termelékenységgel gyártjuk, mert a beszállítók jelezték, az alapanyag ára erõsen emelkedni fog. Elõzetes számításaink szerint haszonkulcsa 8 %-ra esik majd vissza.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
ÓMEN TERMÉK
Megbízható piaci pozíciójú termék, de a legutóbbi fejlesztés óta csak komoly energiákkal tudjuk kielégíteni a vevõigényeket. Az új gépsorok igen gyakran meghibásodnak, és ez 10-12 %-os selejtarányt indukál.
Árbevételünk 10-12 %-a származik ebbõl a termékbõl, haszonkulcsunk 20-23 %.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
SPECIÁLIS TERMÉK
Kis haszonkulccsal, alacsony árbevételi résszel értékesítjük, a piac egy speciális szeletére gyártott termékünket. Saját fejlesztésünk, minden darab egyedi, így speciális felkészültségû munkatársaink készítenek minden egyes darabot.
KI MONDJA?
Tetszőleges létszámú csoportban játszható, az információs lapokat mindenki kézhez kapja.
Az instrukció:
“Az alábbiakban mondatokat találnak, jussanak megállapodásra, hogy melyik mondatot mondaná vezetője, külső partnere, munkatársa vagy Ön. Minden mondathoz egy jelölést tegyenek. 20 perc áll rendelkezésükre.”
Típusos reakciók: domináns-alárendelődő, együttműködő.
KI MONDJA?
Külső partnere, vezetője, munkatársa vagy Ön?
Mindent megtettünk.
Nincs erre most idő.
Ezt te tudod elintézni.
Tudni kellett volna.
Utána fogunk járni.
Nem kell mindenbe bevonni.
Neki is megvan a maga problémája.
Nem beszélhet így.
Ezzel elégedett vagyok.
Legközelebb másként csináljuk.
Ez így nem mehet tovább.
Köszönöm a tanácsot.
Ez nem az ő dolga.
Ezt a döntést ő hozta.
Jó az, ami készen van.
Ebben ő a legjobb.
Már sokadszor nem úgy történnek a dolgok, ahogy megállapodtunk.
Ez ennél bonyolultabb.
Már tájékoztattam mindenről.
Azt gondoltam, hogyha…
Ennél bonyolultabb ügyet is megoldottál már.
Éppen ezt ne lehetne megcsinálni ennyi tapasztalattal?
HÍD-DILEMMA
Tetszőleges létszámú csoportban játszható, a játék leírását mindenki kézhez kapja.
Az instrukció:
“Önök egy menekülő harcos helyzetének leírását találják a leírásban. Az a csoport feladata, hogy egyetértésre jusson egy, az Önök szerint leginkább célravezető stratégiában. Erre 20 perc áll rendlekzésre.”
Típusos reakciók: domináns-alárendelődő, együttműködő.
HÍD DILEMMA
A folyó előtt áll, tudja, hogy egy valakit küldtek a felkutatására, és az az egy valaki a túlparton várja. Nincs más út a saját táborához, csak a folyón keresztül vezető. Négy átjutási lehetőséget ismer a közelben:
- az első híd fából készült, jó út vezet hozzá, teljességgel nyitott, ha azon megy át, üldözője könnyűszerrel megsebesítheti, elfoghatja
- a második híd lombok között, jó takarásban van, viszont a víz hemzseg a krokodiloktól, a fákon pedig halálos mérgű kígyók tanyáznak
- a harmadik átjutási lehetőség egy vízmosás, ami sziklás, a kövek nagyon csúszósak, és vízmosás nagyon gyros, közvetlenől a 10 méter magas vízesés előtt van
- a negyedik megint csak egy híd, ám függőhíd a vízesés felett – ez is nyitott, szabad terepen van, ha üldözője a hídon éri, egy kötélvágással véget vethet az Ön életének.
Az üldőzőről nem tudni, hogy elszánt ellensége, fizetett zsoldos vagy fejvadász, aki jutalmat kap az Ön elfogásáért vagy “skalpjáért”.
KERTI PARTY
Tetszőleges létszámú csoportban játszható, a játék leírását mindenki kézhez kapja.
Az instrukció:
“Önök egy szervezeti kerti party ülésrendjének meghatározására kaptak megbízást. A lapokon vannak az a megfontolások, amik alapján az ülésrendet össze kell állítaniuk. Erre 20 perc áll rendelkezésre.”
Típusos reakciók: domináns-alárendelődő, együttműködő.
KERTI PARTY
A partyn az alábbiak vesznek részt:
Az igazgató, a gazdasági vezető, az értékesítési vezető, a beszerzési vezető, a termelési vezető, a karbantartási vezető, a személyügyi vezető, a minőségbiztosítási vezető, a fejlesztési vezető, egy külföldi vendég.
Az asztalok száma szabadon megválasztható.
A karbantartási vezető Old Spice-t használ.
A személyügyi vezető, a fejlesztési vezető és az értékesítési vezető dohányoznak, a többiek nem.
A személyügyi vezetőnek a minőségbiztosítási igazgatóval egy asztalnál kell ülnie, mert egyeztetniük kell a hétfői tanfolyamokkal kapcsolatosan.
Az igazgató és a személyügyi vezető allergiásak az Old Spice illatára.
Az értékesítési vezető és a beszerzési vezető éppen nincsenek túl jó viszonyban egymással.
A termelési vezető szeretne az igazgatóval egy asztalhoz kerülni, hogy megbeszélhesse vele, kapott egy igen kedvező ajánlatot, de nem szívesen menne el a szervezettől.
A gazdasági vezető eléggé harsány, a bizalmas természetű beszélgetések vele nem igazán sikerülnek – nem lehet nem hallani hozzászólásait.
Az igazgató, a beszerzési vezető és az értékesítési vezető beszélik a külföldi vendég nyelvét.
Problémamegoldó feladatok
Ezek határozottan készségfelmérõ gyakorlatok: a feladat elemeinek rendszerezési, értelmezési módját, a megoldás menetét, a lehetséges megoldási alternatívák értékelését és a megoldói képességet mérjük fel a problémamegoldás folyamatában. A csoportos megoldás egyben arra vonatkozóan is információt nyújt, hogyan vislekedik a megfigyelt személy a csoportos problémamegoldás folyamatában.
Gyakorlatok:
Aranytojás – rendszerezõ készség
Kockavár – logikai készség, térelképzelés
Műszaki feladat – műszaki, logikai gondolkodás
Mondatkiegészítés – helyzetstruktúrálás
Kolostor – megoldási keretekbõl kilépés
Örökség – logikai készségek
Csomópont – logikai készség, térelképzelés
AZ ARANYTOJÁS…
Ez a gyakorlat a meggyőzőkészséget, vitakészséget, szociális agressziót, alárendelődést, illetve a másokat együttműködésre való rávezetését vizsgálja.
“Egy faluban békességben élt egy házaspár. Úgy tudták, aranytojást tojó tyúkot vettek a vásárban, de a tyúk még egyszer sem tojt aranytojást abban a 10 napban, mióta náluk lakott. Amíg az asszonyok a fonóban voltak, néhány gazda összegyűlt, közöttük az aranytoját tojó tyúk gazdája is. Addig-addig iszogattak, hogy a gazda – mivel náluk a tyúk nem tojt – nagy nehezen eladta a tyúkot a szomszéd gazdának 50 petákért. Amikor hazajött a tyúkot eladó gazda felesége, nagyon nagy haragra gerjedt, és azonnal küldte a gazdát, vegye vissza a tyúkot. A szomszéd csak nagy nehezen állt rá, hogy visszaadja a tyúkot. Mire végül beleegyezett, 100 petákot kért az eredeti gazdától az állatért Amikor a szomszéd gazda felesége megtudta, hogy a férje, ugyan árért, de mégiscsak visszaadta az eredeti gazdának a tyúkot, szintén nagyon nagy haragra gerjedt, és átküldte a gazdához, hogy megint vegye meg. Adott vele jóféle bort, így aztán addig-addig beszégettek, hogy az eredeti gazda megint csak eladta a tyúkot, immár 150 petákért. A szomszéd nagyon boldog volt, még akkor is, ha ilyen nagy összeget kellett fizetnie. Ám az eredeti gazda felesége csak nem nyugodott bele, a adott 200 petákot a gazdának, és jó bort meg friss kenyeret, és addig haza nem engedte a férjét, amíg az a nála levő pénzért vissza nem vette a tyúkot.
A kérdés, hogy ki nyert, ha egyáltalán, és mennyit az üzleten.”
Az elbeszélést az assessment center vezetője mondja el. Előtte megkéri a résztvevőket, ne jegyzeteljenek semmit. A feladat, hogy a csoport minden tagja által elfogadott megoldásra jussanak. A feladatot mindenképpen abbahagyatjuk 20 perc leteltével.
A megoldás:
Az eredeti gazda kiadásai: 100 + 200 = 300 peták.
A szomszéd gazda kiadási: 50 + 150 = 200 peták.
Azaz szomszéd gazda járt jobban, 100 petákkal kevesebbet adott ki.
Típusos reakciók:
Elkötelezett: nem enged abból a megoldásból, amire jutott, nem lehet meggyőzni.
A félreinformált: nem igazán emlékszik a számokra, olyan összegeket is behoz, amik nem szerepeltek, mellékvágányra terelheti a megoldást.
Együttműködő: modellálja a pénzügyi tranzakciókat játék- vagy igazi pénzzel.
KOCKAVÁR
Tetszõleges létszámú csoporttal vagy akár egyénileg is alkalmazható logikai készséget és térelképzelést mérõ feladat. Mindenki megkapja a teljes feladatleírást.
Az instrukció:
"Kisebb fajta földmozgás volt az irodában, és az igen-igen értékes, utolérhetetlen és utánozhatatlan K.Nagy Ödömér által forma- és színtervezett Kockavára szanaszét gurult. A kockák nem sérültek. Most derül ki, hogy mindenki minden nap legalább kétszer elment az alkotás mellett, de most senki nem emlékszik igazán pontosan, hogyan is nézett ki. A kockavár-leírásunk azonban megvan, ennek alapján rekonstruálnunk kell a mûalkotást.
Mivel a Mester örökösei 30 perc múlva érkeznek Palamániából megnézni a remekmûvet, addigra legalább ideiglenesen vissza kell építeni. Nekik több nézetbõl színes fotójuk van, nem lenne jó, ha rájönnének, nem az eredeti, amit látnak."
Csak íróeszközt adunk.
Javasolt alkalmazási terület: bármilyen munkakörben.
Típusos reakciók: mint a Kód játékban.
KOCKAVÁR
Van öt darab egyforma színes kockánk. A kockák színei a következõek:
alul fekete
felül fehér
elõlapja piros
hátlapja zöld
bal oldala kék
jobb oldala sárga
Rajzoljuk le a kockavárat úgy, hogy eleget tegyen a következõ feltételeknek:
• fehér oldalával lefelé csak egy kocka érintkezik a talajjal
• csak egy pár olyan kockánk van, amelyek sárga oldalaikkal egymással érintkeznek
• a kívülrõl látható színek közül ötször annyi kék van, mint sárga
• felürõl nem láthatóak a vár kék és zöld színei
• csak egyetlen olyan kockánk van, amelyiknek piros oldala van felül
• a kész váron több piros mint zöld szín látható
• fehér és zöld kockaoldalak csak egy esetben érintkeznek teljes felületükön.
A KOCKAVÁR MEGOLDÁSA
MŰSZAKI FELADAT
Az instrukció:
A csoport minél hamarabb oldja meg az alábbi feladatot.
Ebben a feladatban a típusos reakciók a dominancia, alárendelődés illetve együttműködés reakciói lesznek.
A feladat kétféle módon adható fel:
1. a jelöltek a szerkezet összes megjelölt részének összes lehetséges, egymáshoz viszonytított mozgáslehetőségét találják meg.
2. a “Többszörös választások” között az alábbiakban előre megadott válaszokból választják ki a helyes választ.
MŰSZAKI FELADAT
Amikor A-t és B-t egymás felé mozgatjuk, akkor…
TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG:
Amikor az A-t és B-t egymás felé mozgatjuk,
1. Az F és G között a távolság növekszik.
2. A D és H közötti távolság csökken.
3. A D és C közötti távolság csökken.
MONDATKIEGÉSZÍTÉS
Az instrukció:
"Az alábbi töredékes szöveget kérjük, hogy közösen kiegészítsék. A feladat megoldására 20 perc áll a rendelkezésükre."
Íróeszközt, tiszta lapokat adunk.
Javasolt alkalmazási terület: bármely munkakör.
Típusos reakciók:
Elfogadó - továbbviszi annak a helyzetnek a fonalát, amelyet más vagy mások indítványoztak, bármikor képes az új beállítás szerint folytatni a történetet.
Formáló - a saját ellenverzióját próbálja elfogadtatni, nem fogadja el azt, ahogyan más struktúrálja a feladatot.
Rigid - nem képes alkalmazkodni a fordulatokhoz, a megkezdett történet fonalára tud csak építkezni.
MONDATKIEGÉSZÍTÉS
A szomszéd kutyája megrágta az alábbi, az újság tulajdonsoának nagyon fontos cikket. Önök a szomszéd, aki tudja, hogy az újság gazdája fájlalni fogja nagyon a hiányt. Így a feladat, hogy állítsák helyre az eredeti mondatokat legjobb elképzeléseik szerint.
„......ak szerint nem biz.......Gioc................llsége. Van, a.......a Kol.............tófot
útj.ra.bocsát....Aragóni...Izabel....., ...góniai Ferdin...... ségét tart......M..na L...sának. A
tekint…n, v..szont, hogy a fest……….kezéseko…..elhalá...ó.....irályn...miként „kerü.......k......be“, és
.ol....t voln.....pó............csen bizon..........rejű adat.
A megoldás:
„.Sokak szerint nem bizonyított Gioconda modellsége. Van, aki. a Kolumbusz Kristófot
útjára.bocsátó Aragóniai Izabellát, Aragóniai Ferdinánd feleségét tartja Mona Lisának. A
tekintben viszont, hogy a festmény keletkezésekor elhalálozó királynő miként „került képbe“, és
hol állt volna. pózt, nincsen bizonyító erejű adat.“
HVG, 2001. július 14., 64. o.
A KOLOSTOR
A rajz, a feladatleírás, bár említést tesz a tornyokról, sík területet sugall - a Herceg pedig a Lovagterem feletti cellában bújdosik.
A feladat tetszőleges létszámú csoporttal elvégezhetõ.
Az instrukció:
"A mellékelt lapokon a Kolostor leírása van, ahol a Herceget bújtatják. Önök a Király katonái, akiknek a rendelkezésre álló információk alapján meg kell találniuk a Rejtekhelyet. Keveset hallgatózhatnak a Fogadóban feltûnés nélkül, a Szerzetesek igen gyanakvóak.
Amennyiben ennyi idõ alatt nem találják meg a Rejtekhelyet, futóra kell venniük, a Szerzetesek igen jó harcosok."
Íróeszközt adunk, a megoldás ideje 20 perc.
Javasolt alkalmazási terület: bármilyen munkakör.
Típusos reakciók:
Beszélõ - mindenkitõl és mindentõl függetlenül végigbeszéli az idõt a feladatmegoldással, néha bevonódnak mások is a holdudvarába, ezt használja, de nem hiányzik senki információja, azt megszerzi maga.
Hallgatag - sokat hallgat, a végén megmondja a megoldást.
Feladatmegoldó - igen erõsen törekszik a megoldásra, aktívan közremûködik, de nem hatékony.
A KOLOSTOR TITKA
A király keresteti a rebellis herceget, akiről köztudomású, hogy nagyon népszerű a szerzetesek körében. A Király katonái rendszeresen eljárnak a Fogadóba, hogy a Szerzeteseket kihallgassák, mígnem végül szerencséjük van.
Amit tudni lehet a Herceg rejtekhelyéről:
A Herceg az ablakából a Csodaforrásra lát.
Mindennap látja a szerzeteseket, ahogy az Imahelyre mennek, de magát az Imahely épületét nem látja.
A Templomból a Könyvtárba a Jósdán keresztül vezet az út.
A Csodaforrás A Jósda és a Vendészobák között van.
A Herceg a Rejtekhelyéről látja a Jósdát és a Vendégszobákat is.
A Herceget a Tempolmon keresztül jutott be a Kolostorba.
A Főpap a Csodaforrásra és a Lovagterem tornyaira lát szobájából.
A Herceg mindennap hallja a szerzetesek bajvívásának hangjait a Lovagteremből.
A Főpap a Könyvtáron keresztül jut a Jósdába, és végig láthatja a Csodaforrást.
A Szerzetesek a nagyteremben étkeznek, oda a Vendégszobák épületén keresztül vezet az útjuk.
A Szerzetesek celláikból a Csodaforrás mellett mennek a Jósdába, illetve a Templomba.
A Könyvtár, a Főpap rezidenciája és a Nagyterem a Kolostor deli, külső falához vannak közel, a Herceg közülük csak a Főpapi lakást láthatja.
Ha a Herceg résztvehetne a közös étkezéseken, úgy egyik útja az Imahelyen, a Szerzetesek celláin és a Vendégszobákon keresztül vezetne, másik útja nyílt terepen, a Csodaforrás mellett.
A KOLOSTOR MEGOLDÁSA
A gyakorlatok a PsyOn szellemi termékei. Hasonló gyakorlatokat szívesen kidolgozunk, kpróbálunk, az itt nem publikkált, de a könyvben szereplő kész gyakorlatokat is szívesen megosztjuk.
AC Módszerek
Attól függően, hogy a valóságot milyen modellálja, három, egymástól különböző módszer terjedt el általánosan:
Levélírás:
- képességek,
- kompetenciák és
- csoportszerepek vizsgálatára alkalmas diagnosztikai és fejlesztő eszköz.
AC/DC szolgáltatásainkról
A képességeket szakmai feladatok, munkapróbák, figyelem- és monotónia-vizsgálatok, prioritáskezelő gyakorlatok (in tray) mérik.
A kompetenciákat, mint döntéshozatal, stratégiai szemlélet, out of box thinking, kommunikációs készség, tárgyalástechnika, stb. olyan játékokkal vizsgáljuk, mint a Sivatagi repülőgép, vagy a Hajótörés, vagy a Tehén-cserélgetős játékok.
A képességeket és kompetenciákat együttesen mérő gyakorlatok pl. az Obeliszk, illetve az eset- és vállalati játékok.
A csoportszerepeket általában az első két csoporthoz tartozó feladatok megoldása során figyeljük meg, elsősorban a kommunikációs stílus és eszközök alapján, amelyeket a résztvevők a feladatmegoldás egy-egy fázisában alkalmaznak.
Az assessment centerről
AC módszerek
Játék-leírások:
Általános kommunikációs gyakorlatok
Problémamegoldó feladatok
Játék-típusok:
Döntéshozatali játékok
Szerepértelmezési játékok
Információkezelő játékok
Prioritáskezelő játékok
Stratégiai játékok
Az assessment centerről, a mérésről és az értékelésről
Az assessment centerek hagyományos gyakorlatai két osztályba sorolhatóak: az egyik osztály az általános, szakmáktól független, általában stratégiai játékok, feladatok. A másik osztályba azok a gyakorlatok sorolhatók, amelyeket szakmai tapasztalattal rendelkezők számára készítenek az abban a szakmában jártas szakemberek.
Az első osztályba sorolt assessment helyzetekkel (pl. repülőgépszerencsétlenség a sivatagban, holdraszállás) módszertani probléma merül fel. Ezek a típusú feladatok versenyeztető jellegűek: van egy vagy két helyes megoldásuk, és a vizsgálatra kerülőket voltaképpen aszerint méri, hogy ki milyen mértékben és eszközökkel tudja érvényesíteni a saját (vélt vagy valós) “igazát” a többiek ellenében. Az assessment helyzet amúgyis verseny-jellegét ( a jelöltek tudják, hogy egymás vetélytársai a felvétel szempontjából) tehát megerősítik ezek a helyzetek, és voltaképpen mast nem is nagyon tudunk meg a jelentkezőkről, mint azt, hogy a versenyhelyzetekben hogyan viselkednek.
A második osztályba sorolt assessment helyzetek tapasztalataink szerint általában olyan helyzetek, amelyeket, ha nem tud megoldani valaki a már meglévő szakmai tapasztalatával, akkor nem egy bizonyos cégnél nem alkalmazható, hanem általában a szakmájában sem. Egyszer próbaképpen jelentkeztem egy tréneri pozícióra. A kiválasztás folyamatában volt assessment center is. A megoldandó feladatok: tréningteamtika összeállítása, ennek prezentálása, egy tréning helyzet eljátszatása a többi jelentkezővel, és végül egy hallgatói-elégedetlenség helyzet kezelése. Ezek a helyzetek sokkal inkább alkalmassági helyzetek, semmint beválásos helyzetek. A második osztályba sorolható assessment helyzetek között nem egyszer szerepelnek kritikusnak minősített helyzetek. Ezek a “reklamáló vevő”-típusú helyzetek, amelyek azért kritkusak, mert a benne szereplők nem érzik jól magukat, kényelmetlenül érezhetik magukat a megoldás során. A gyakorlatban azonban éppen ezeknek a helyzeteknek a megoldására pontos cég policí-k léteznek, amelyek akár még azokat a szavakat is pontosan leírják, amit egy-egy ilyen érzelmi feszültséggel helyzetben a cég munkatársai mondhatnak. Azaz, ezek megint csak nem kiválasztási helyzetek. Próbák, amikben természetesen kapunk információt a jelölt személyiségéről, de az információ, és annak értelmezése nagy mértékben függ az értékelő személyiségétől.
A hagyományosan alkalmazott assessment metodikával kapcsolatosan még egy fenntartásunk van. Ez pedig az értékelési szempontokkal kapcsolatos. Az értékelés szempontjai általában személyiség tulajdonságok, amikre a megfigyelt reakciókból következtetnek a megfigyelők. Az assessment center sikere az előzetes betanítás mélységén, konzekvens voltán alapul. Nagy mértékben megnöveli a bizonytalanságot az is, hogy a jelöltek “váratlan” reakciókat mutatnak – azaz olyan módon viselkednek, amit az előzetes oktatás tárgyalni nem tudott.
Az alábbiakban közreadott helyzeteket ezen megfontolások alapján dolgoztuk ki, és alkalmaztuk sikeresen a Shell Hungary Kft, a Ford Hungary Kft illetve az IKEA Lakberendezési Kft kiválasztási folyamataiban. A helyzetek mindegyike “ürügy” arra, hogy semleges kommunikációs helyzetben a résztvevõket szóra bírjuk, és megfigyelhessük magatartásukat. Ezt az esetek többségében azzal érjük el, hogy szétdaraboljuk a feladatmegoldáshoz szükséges információt és elosztjuk, néha pedig azzal, hogy olyan nagy mennyiségû közös információt adunk, hogy a csoport csak közösen képes annak feldolgozására a rendelkezésre álló idõ alatt.
Az értékelésnek nem szempontja a feladat helyes vagy helytelen megoldása. A szerepértelmezési, stratégiai és prioritás-játékokban a megoldás minden esetben cégspecifikus, azaz nincs általános érvényű, egyetlen helyes válasz. Ezekben a játékokban azt vizsgáljuk, hogy mely résztvevõk preferenciái egyeznek a cég preferenciáival.
Az értékelést a magatartásformák számolásával, a regisztrációs lap segítségével végzik az értékelők. Ennek használatáról a későbbiekben lesz szó, most annyit jegyzünk meg csupán, hogy az értékelésnek ez a mérésre alapozott módja objektívvá és egyértelművé teszi a jelöltek közötti választást.
Etika:
- az assessment center bevezetõjében az assessment vezetője közli a célt, és az eljárásrendet, amin a jelöltek keresztül mennek, pontos idõpontokkal, intervallumokkal – mikor kapnak értesítést, milyen formában, kinél érdeklődjenek, ha nem kapnak értesítést, stb.
- az assessment center eredményét a jelölttel közöljük
- a Regisztrációs lapok jegyzõkönyvek, öt évig irattárban kell megõrizni õket
- az Assessment center-ben való részvételre senki nem kötelezhetõ, de közölhetõ, hogy a részvétel a felvételi vagy képzési procedúra része, aki megtagadja, az abból kiesik
- cégstandard alkalmazása objektiválja a jelöltek értékelését, és amennyiben az értékelõkkel készítjük, úgy segíti a magatartásformák megítélését, az értékelésre felkészülést
- amennyiben valamelyik jelölt félreértelmezi vagy mellékvágányra viszi a feladatot, a csoport munkáját megszakítjuk, a jelöltet a csoportból kivesszük, a maradóknak új játékot adunk, a kritikus személyt pedig egyéni feladatmegoldásra kérjük meg
- az Assessment center végén megmondjuk, hogy megtalálták-e a helyes megoldást vagy sem, még akkor is, ha nem éppen a teljes megoldást dolgozták ki
- amennyiben fényképet kívánunk készíteni a résztvevõkrõl, úgy elõbb megkérdezzük, nem bánják-e, és aki nem egyezik bele, szóvá nem tesszük, és megkérjük, addig hagyja el a helyét, ameddig a csoport fotója elkészül
- nem egyszer fordul elő, hogy valaki “kibeszél” a helyzetből az értékelőnek. Ezekben az esetekben megadjuk a választ, amennyiben a kérdés a megoldást érinti, vagy megkérjük a jelöltet, hogy egyéb kételyeit és egyéb kérdéseit a csoportmunka után mondja el.
Amennyiben a megoldás folyamatában a csoport “elveszettnek” látszik, nyugodtan bátorítsuk õket kérdésekre, vagy, akár adjuk meg magunktól - az üzenetként a csoporton belül, de nem nekünk szánt - kérdésekre a választ.
A csoport mechanizmus egyik jellemzõje, hogy amikor úgy érzik, megoldották a feladatot, továbbviszik a beszélgetést vagy teljesen terméketlen és más mederbe, vagy hirtelen elkezdenek újabb megoldási lehetõségeket elõhozni, amelyekrõl már elhangzásuk pillanatában tudható, hogy messze elmarad az eddig megtárgyaltak által kihasznált lehetõségektõl, esetleg olyan új szempontrendszert, amely alapján az addig végzett munka csaknem teljesen feleslegesnek tud tûnni. Az assessment center vezetőjének feladata, hogy ezt a kommunikációs tehetetlenségi pontot felismerje, és idejében véget vessen a játéknak.
A késõbbi értékelõk a gyakorlatok, feladatok menetében csak megfigyelõ, de nem értékelő szerepet játszanak. A megfigyelési szerepet erõsíti meg a regisztrációs lap vezetése illetve a megfigyelõ által fontosnak minõsített megnyilvánulások lejegyzése. Ez az aktív, és esetenként igen intenzív információkeresõ és –rögzítõ magatartás megvédi a megfigyelõket attól, hogy csupán benyomásuk alapján alkossanak ítéletet a megfigyelt személyrõl.
Az értékelési helyzetben, ha kiválasztásban alkalmazzuk a gyakorlatokat, az elsõ kérdés mindig az, van-e olyan jelölt a csoportban, akirõl nem kívánunk beszélni, mert indoklás nélkül is megegyezik az értékelõk véleménye. Az így megmaradó személyeket értékeljük – a megfigyelõ ismerteti a regisztrációs lapról az összefoglalását – a meghatározó kommunikációs stílus, csoportszerep, egyéb jellemzõ megnyilvánulások alapján. Az értékelõk csoportja ezek után dönti el az értékelt további sorsát.
A tréningek vagy a karriertervezés folyamatában lejátszott helyzetekben az értékelés önértékeléssel kezdõdik – akár visszanézett videofelvétellel, akár csupán emlékezetbõl mindenki nyilatkozik arról, miért úgy viselkedett, hogyan érezte magát, utólag mit csinálna másként, stb.
Másokról ezekben az értékelési helyzetekben csak úgy engedjük nyilatkozni a résztvevõket, hogy azt mondja el a véleményt közlõ, õ hogyan viselkedett volna a másik helyében és miért éppen úgy.
A Regisztrációs lap az assessment centerek MÉRÕESZKÖZE.
Segítségével a magatartás megfigyelhető és egyértelműen meghatározható megnyilvánulásait mérjük, és ezen számszerűsített mérési eredmények alapján alkotunk véleményt a jelölt csoportban tanúsított magatartásáról.
A REGISZTRÁCIÓS LAP SZEMPONTJAINAK ÉRTELMEZÉSE:
I. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
MEGSZÓLALÁSOK SZÁMA az összes megszólalások száma a játék során a társas aktivitás mutatója.
Minden megszólalást valamely más
szempont alapján is minõsítünk:
Megszólalásával közbevágott: egy strigula a megszólalások száma, egy strigula közbevágás.
A jelölt társas aktivitását ezzel a módszerrel minõsíteni is tudjuk: mennyire variabilis a társas készségrendszere, mennyire alkalmazkodik a mindenkor kialakuló helyzethez és partnereihez.
Azok a megszólalások, amelyeket nem tudunk bármely más szemponthoz szerint besorolni, a feladatmegoldástól és általában a szociális helyzetmegoldástól független, "mellé"-kommunikációs jelek. Ezek magas száma azt jelenti, hogy a jelölt nem törekszik a társas helyzet közös megoldására, nem annak a csoportnak a tagja, amelyben magatartását vizsgálni szerettük volna. Ebben az esetben szerepjátéka az egész assessment helyzetben vállalt szerepe lesz.
Ez utóbbaik közé tartozik, ha a jelölt valakivel párban kezd el arról beszélni, mennyire nehéz, mennyire nem érdekes, stb. a feladat, és az is, amikor a jelölt tréfát csinál a feladatból, a javasolt megoldásból vagy akár az egész vizsgálati helyzetbõl.
II. KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUSOK
A kommunikációnk jellegéből fakadóan két fajta relációt működtetünk. Az egyik az alá-fölérendelődés, a másik az eggyüttműködés kapcsolati rendszere. Mindkét kapcsolati rendszer lehetséges szerepeihez hozzárendelhetők magatartásformák. Ezeket tartalmazza a regisztrációs lap, és a játék végén ezek összesítésével lehet eldönteni egy-egy jelentkezőről, hogy melyik relációt preferálja és melyik másik kapcsolati rendszerekkel szemben. Azt tartjuk jó kommunikátornak, eredménysnek illetve teljesítőképesnek, aki mindhárom szerepet “rutinosan” alkalmazza egy-egy helyzetben, hogy az megoldásra kerüljön.
II. 1. DOMINÁNS - FÖLÉRENDELÕDÕ
DRASZTIKULÁLÁS - nagy gesztusok, felállás, a fizikai környezet átrendezésére utasítások , általában nagy hangerõvel párosul
NAGY HANGERÕ - túlkiabálja a többieket, ezzel próbálván saját személyét,
közlését vagy javaslatát érvényesíteni.
LEZÁRÁS - olyan kijelentés, amely "végérvényes", az addigiaktól eltérõ mederbe irányítja a beszélgetést: "ezzel készen vagyunk", "erre nem érdemes
szót vesztegetni", "menjünk tovább, csak az idõ megy".
FOLYAMATOS BESZÉD - a jelölt megpróbálja uralni a helyzetet azzal, hogy egyfolytában beszél - általában a párhuzamos beszéddel jár együtt - a jelölt azonban bármilyen körülmények között folytatja mondókáját, nem
hallgat el. A jelölt folyamatosan a megoldásról vagy annak módozatairól beszél.
PÁRHUZAMOS BESZÉD -két vagy több személy egyidejű beszéde:
agresszió, ha a többiek elhallgatnak,
KÖZBEVÁGÁS - valaki a csoportból beszél, amikor a jelölt
megszólal - ez lehet agresszió, ha megakasztja a beszélõt, és más irányba
tereli a beszélgetés menetét
TÁMADÓ KÉRDÉS – a kérdés állítás, számonkérés vagy esetleg vád, választ nem vár a kérdés feltevője, sokkal inkább azt, hogy a “kérdezett” visszavonuljon
ÚJRAKEZDÉS – leállítja a megoldás addigi menetét, azzal, hogy az sikertelen volt, vagy szerinte kudarchoz fog vezetni, és egészen más szempontból kezdi a feladatot megoldani
KILÉPÉS A HELYZETBŐL – a jelölt nem a csoporttagokkal, hanem a megfigyelőkkel kezd párbeszédbe; kilépés a helyzetből az is, ha egymaga kezdi el megoldani a feladatot, és amikor készen van, semmire sem tekintettel, előáll a saját megoldásával.
II.2. EGYÜTTMÛKÖDÕ - EGYENRANGÚ
MEGBESZÉLÉS - két vagy részt vevõ beszélgetése a feladatról - egy-egy mondat továbbviszi az elõzõt.
ISMERTETÉS - állásfoglalás nélküli információadás vagy összefoglalás.
VÁLASZADÁS - az elhangzott kérdésre válasz.
MEGERÕSÍTÉS - lehet nem szóbeli is, fejbólintás, vagy az elhangzottak
megvalósítása éppúgy megerõsítés, mint az olyan jellegû támogatás, mint
"igen, így van", "ez az", stb.
SZEMLÉLTETÉS - állásfoglalás nélküli értelmezés, rajzkészítés, az
addig elkészült megoldás összefoglalása.
MAGYARÁZAT – tény- és tárgyszerű ismertetés
RÁVEZETÉS - elgondolások állásfoglalás nélküli ismertetése, célja,
hogy mindenki ugyanazt a gondolatmenetet ismerhesse meg, amivel a jelölt valamely következtetésre, eredményre jutott.
TÁMOGATÁS – új vagy másik szemszögből alátámasztja más valaki elgondolását.
KÉRDÉS – érdeklődés, választ vár az, aki feltette, ha nem kap választ elsőre, akkor még egyszer felteszi a kérdést, mert érdekli, mit mondanak a többiek; a kérdés hiányzó részletre, inormációra vonatkozik általában.
II.3. SEMLEGES - ALÁRENDELÕDÕ
MEGAKADÁS - hirtelen megáll a beszédben, nincs folytatás, a többiek
sem ezt a gondolatmenetet viszik tovább, amikor megszólalnak.
KÖVETÉS – a felmerülõ gondolatok megerősítése bólogatással, az elhagnzott szavak megismétlésével értékelés, mérlegelés nélkül, általában a meghatározó személyeket követik.
HOSSZÚ KÖRMONDAT - a megoldást előre nem vivő, de a lehetséges
megoldásokra vonatkozó, meg-megakadó beszéd, amely általában válasz vagy reakció nélkül marad.
ELHALÓ MONDAT - a beszélő maga látja be, hogy az, amit mond kevés érdeklődésre tart számot, illetve kevéssé segíti a megoldást.
HALLGATÁS – akár a csoport, akár a személy ellen irányuló agresszióra adott reakció
ÖTLET ELFOGADÁSA – a hirtelen, megfontolás nélkül támadt ötletek továbbvitele, általában elhaló mondattá válnak
MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉS – kérdés, amire nincs válasz vagy azért, mert a többiek nem hallották, vagy, mert nem “akarják” meghallani
MAGYARÁZKODÁS – az elhengzottak indokolatlanul hosszú indoklása, akár saját megnyilatkozásáról, akár más nyilatkozatát érinti
MEGSZÓLÍTÁSRA NINCS REAKCIÓ – nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, amibe “került”, nem szólal meg, nem erősít meg, nem is követ senkit
III. A VÁLASZTOTT CSOPORTSZEREP ILLETVE KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUS MÁSOK ÁLTALI ELFOGADÁSÁNAK MÉRTÉKE
ÖTLET, AMI TOVÁBBVISZ a feladatmegoldás bármely
fázisában olyan elgondolás közlése, amely a csoportot
annak továbbvitelére ösztönzi.
Akkor is ennek minõsül, ha
a jó megoldás ellen hat.
ÖTLET, AMI ELHAL olyan elgondolás közlése, amelyet a
csoport tagjai vagy meg sem hallanak,
vagy elutasítják.
Amennyiben egy-egy jelölt ötleteit rendszeresen elfogadják, azt jelenti, hogy az adott csoportban választott kommunikációs stílusa és szerepe a csoport által elfogadásra került.
Az elhaló ötleteket adó vagy a „jelentéktelen” szerepét választotta, vagy stílusát illetve szerepét a csoport nem fogadja el.
IV. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
Az összefoglaló értékelési szempontok a regisztrált megnyilvánulások minõsítése: ezekben összegezzük, milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik egy-egy jelölt illetve, hogy milyen szerepet vállalt, játszott a csoportban.
KOMMUNIKÁCIÓS STÍLUS
A kommunikáció együttmûködés a fizikai és a társas környezettel. A két komplementer kapcsolati rendszer mûködik:
- az alá- és fölérendelõdés
- egyenrangú partnerkapcsolat.
A dominancia vagy fölérendelõdés voltaképpen agresszió. Értelmezésünk szerint szociális agressziónak nevezzük mindazokat a kifejezésformákat, amelyekben egy személy irányítja, alakítja a dolgokat, mások viselkedését.
Voltaképpen az assessment center vezetője is szociális agressziót követ el: Õ az, aki az adott helyzetet struktúrálja, meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a többiek ebben a helyzetben vislekedhetnek. (Példa: a legnagyobb problémát az szokta okozni, ha a jelöltek valamelyike nem fogadja el az alárendelõdõ komplementer szerepet és vetélkedésbe fog az assessment center vezetőjével.)
A domináns magatartás jellemzõi:
Nagy hangerõ
Fizikailag a többiek fölé emelkedik
Tõmondatokban beszél
Kérdései állítások
Számonkér, vádol, közbevág.
A dominancia párja az alárendelõdés, amely sem többet, sem kevesebbet nem jelent, mint azt, hogy a kommunikációban szereplõ egyik személy elfogadja a másik meghatározó szerepét. Azaz nem jelent behódolást, sem megalázkodást – azt jelenti, hogy az alárendelődő elfogadja, hogy csakis semleges magatartásával oldható meg sikeresen az aktuális helyzet. A semleges kommunikációs stílus igen alkalmas egy-egy, a résztvevõ számára ismeretlen célú helyzet felderítésére, tájékozódásra.
A semleges kommunikációs stílus jellemzõ jelei:
Halk, akadozó, határozatlan beszéd
Hosszú körmondatok, amelyeknek nem igazán van határozott tartalma
Gyakori torokköszörülés
A kérdések vélekedések, kétkelkedések
Tekintet kerülése.
Az együttmûködõ kapcsolati rendszer éppúgy a kommunikációs aktusokban résztvevõk mindegyikének elfogadásán múlik, mint a domináns-semleges kapcsolati rendszerben – ha csak az egyik fél működne együtt, a másik vagy dominálna vagy inkább alárendelődne, úgy az együttműködés nem tud létrejönni.
Az együttmûködés magatartásos jelei:
Tempós, határozott, jól érthetõ beszéd
Partnere tekintetét keresi
Kérdései kérdések, amelyekre megvárja a választ, és arra reagál
Mosolyog, de legalábbis indulatmentes
Természetes.
A tapasztalat azt mutatja, az az igazán jó és eredményes kommunikátor, aki a helyzetben szereplõ személyektõl, a helyzet céljától, a saját céljaitól függõen bármelyik kommunikációs stílust eredményesen tudja alkalmazni.
Az assessment center-ek értékelése során a cég illetve a munkaköri eredményesség szempontjából kívánatos kommunikációs stílust, és ezek kombinációt cégstandard felvételével tudjuk meghatározni.
Már a megfigyelés és regisztráció szempontjainak értelmezésénél megjelentek a kommunikációs stílusok, ennek gyakorlati jelentése: amennyiben a regisztrált jelek többsége a Regisztrációs lap felsõ harmadába kerül, azt jelenti, a jelölt domináns, amennyiben az alsó harmadába, úgy alárendelődő, ha a középsõ harmadba, akkor pedig egyenrangú, partnerkapcsolatokat kialakító a jelölt.
A kommunikációs stílus arról ad információt, hogy milyen az az eszköztár, amellyel az adott személy a kommunikációs helyzeteket megoldja. Erre a készségszintre rakódik rá, és némiképpen módosítja azt az egyén által csoportban vállalható szerepek összessége.
CSOPORTSZEREPEK
A szerep az egyén teljes magatartáskészletének az a szelete, amelyet egy-egy, valamilyen típusú helyzet megoldásában mozgósít. Igazából mindenki minden helyzetben szerepet játszik, és az ember megismerése azt jelenti, hogy sok-sok szerepben tudjuk megfigyelni a magatartását. A sok szerepjátékban lesz valami közös – ez a közös az, ami igazából a megfigyelt személy.
A szerepvállalás és a kiválasztott szerep megformálása az egyéni tapasztalat alapján alakul ki: hasonló helyzetekben milyen magatartás volt sikeres illetve sikertelen.
A csoportszerepek meghatározásával a stílusokhoz hasonló a helyzet – nincs egyetlen, ideálisnak minõsíthetõ szerep. A feladatmegoldás során a szerepvállalás változékony is lehet – egy-egy jelölt több szerepet is vállalhat egymás után. Hogy mely szerepek jók, és melyeket utasítunk el, megint csak cég- illetve munkaköri standard kérdése.
Az, hogy egy szerepet vállalt és végig kitartott amellett a jelölt, vagy változtatta a megoldás alakulása és a többiek szerepei hatására saját magatartását, megint csak a követelmények és elvárások ismeretében minõsíthetõ jónak vagy rossznak
Gyakorlatunkban gyakran megfigyelhetõ, hogy egy-egy jelölt „jelen van” a csoportban, azaz érdeklõdik, odafigyel, de nem szólal meg, illetve csak abban az esetben, ha a többiek megszólítják. Ebben az esetben azt a következtetést vonhatjuk csupán le, hogy a jelölt valamilyen – általunk nem ismert – okból nem vállalta egyetlen csoportszerep eljátszását sem, azaz nincs róla információnk. Az ilyen típusos magatartásforma megjelenése tehát a jelöltet nem zárja ki további interjúkból, már amennyiben azoknak célja között szerepel ennek a viszonyulásnak a feltárása is.
Jellemzõ, de nem gyakran megjelenõ magatartásforma a Kívülálló szerep eljátszása, amikor is a jelölt nem vállal közösséget a csoporttal és annak munkájával.
A jelölt hátradől, inkább az értékelőkkel szeretne kontaktust teremteni, semmint a csoporttal.
Ez a fajta magatartás igen nagy jelentőséggel bír – az ilyen személy mindig is maga választja meg azt a csoportot, amelynek elvárásait magára nézve kötelezõnek érzi, ebben a választásban nem befolyásolható.
Végül típusos magatartásnak tekinthető a Lenéző szerep játszása is – a jelölt az egész helyzetet nem tudja éretten kezelni, igazából az érdekli, minél elõbb járjon le az idõ és szabadulhasson. Ezek a résztvevők azzal a kifogással magyarázzák magatartásukat, hogy az egész procedúrának szerintük nem sok köze van a tényleges munkához, pedig az számít, hogy a munkában ki, hogyan teljesít, nem pedig az ilyen „hiábavalóságok”, mint amilyen az assessment center. Ennek a magatartásnak a hátterében az eszköztípusú munkavállalói magatartás áll – mindegy, melyik cégnél, de megfelelő összegért a munkaköri követelményeket teljesíteni kell, mert ez az egyetlen legális módja a pénzhez jutásnak.
A JÁTÉKOK ISMERTETÉSE
A példatár gyakorlatainak csoportjait aszerint állítottuk össze, hogy a tapasztalat szerint milyen feladatok megoldásában várják el a szervezetek a jelöltek jártasságát, magas készségszintjét.
A gyakorlatok, vagy játékok struktúrált megfigyeléses helyzetek, azaz kísérletek. Mint ilyenk, megismételhetőek, és ismétlésükkor ugyanazt az eredmény kell kapnunk. Az egy-egy csoportba sorolt gyakorlatok bármelyike azonos eredményre kell, hogy vezessen – azaz ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy a a jelölt prioritásrendszere konzekvensen az-e, amit egy gyakorlatban felállított, úgy egy másik gyakorlat lejátszásával azonos prioritás sorrendet kell kapnunk. Amennyiben ez nem így történik, akkor valószínűsíthető, hogy a jelölt megpróbálja magatartását és prioritásait azserint alakítani, ahogy gondolja, hogy elvárják tőle.
Döntéshozatali játékok
A helyzetek modellálják a mindennapos gyakorlatot, azaz sok releváns, de sok nem igazán releváns információt is tartalmaznak a leírások, vannak olyan információk, amelyek hiányoznak a megalapozott döntéshozatalhoz, vagy nem olyan formában szerepelnek, amely segíti a döntéshozatali folyamatot.
A feladatmegoldás során alkalmazott döntéshozatali technika – heurisztikus, divergens, konvergens, kreatív, analízis, szintézis – és eredményessége a megfigyelés fõ szempontja.
Szerepértelmezési játékok
A szerepek a társas kapcsolati rendszerek mûködtetésének eszközei, egy-egy szerep az a magatartás, amelyet az egyén egy-egy helyzet megoldásában tanúsít. A szerepértelmezési játékok módszertani értéke, hogy az assessment helyzetben játszott szerepből kiemeli az egyént, és így a szerepválasztása a megfigyeléses helyzettõl függetlenedik, magatartása az általunk feladatként struktúrált helyzethez igazodik, azaz utóbbi megoldásában hiteles lesz. Csoportépítő tréningen alkalmazva ezeket a gyakorlatokat a résztvevők a másik szervezeti szerepébõl kommunikálva rendezhetik esetleges konfliktusaikat, problémáikat együttműködésükben.
Információkezelő játékok
A kommunikáció, azaz együttműködés egyik célja az információcsere. Ez tények és tárgyszerûségek, megállapítások egyszerű, interpretáció-mentes közlését, közvetítését jelenti, csupán abból a célból, hogy a másik tudomást szerezzen valamiről. A mindennapos kommunikációban ebben a letisztult állapotában igen ritkán működik a kommunikáció – bármilyen tény vagy megállapítás hangzik el, az esetek többségében a hallgató az információ mögé látni vélt szándékokra reagál. A gyakorlatok segítségével kiválaszthatók azok a személyek, akik képesek hatékonyan működtetni a tény- és tárgyszerű információcsere folyamatát, meghatározható, ki milyen típusos vélt mögöttes szándékok ellen dolgozik és egyben a kinek-kinek eddig már bevált és most alkalmazott meggyőzési technikája.
Ezek a gyakorlatok igen alkalmasak csoportépítő tréningen a konfliktusforrások feltárására és megbeszélésére.
Prioritáskezelő játékok
A prioritások azok az elvárások, amelyeket az egyén a saját magatartásával szemben és az adott helyzetben elérendő céllal kapcsolatosan egyszerre működtet – azaz, mindaz, ami a magatartását szabályozza. A gyakorlatokban a feladat a megadott prioritások összemérése és rangsorolása. A feladatokban szereplő priortiások a gyakorlatokat felhasználó által módosíthatóak illetve bővíthetõek vagy szűkíthetõek.
Stratégiai játékok
Ezek a gyakorlatok is prioritásokon alapulnak – ám ezek a prioritások, éppenúgy, mint a mindennapokban, nem egyértelműen deklaráltak, hanem a követendõ stratégia kidolgozásához be kell őket azonosítani. Fordítva is igaz – a választott startégia és a választást megelőző párbeszédek, viták mutatják meg az egyén vagy csoport valós prioritásrendszereinek működését.
A stratégiai játékok alkalmasak arra, hogy a kommunikáció második céljának , a meggyőzésnek egyéni illetve csoportos formáit feltárja.
A feladatok alkalmasak a szervezeti prioritások tisztázására és érvényesítésük begyakorlására.
Általános kommunikációs gyakorlatok
Struktúrált helyzetben figyeljük meg a résztvevők magatartását – azokban a helyzetekben alkalmazzuk ezeket a gyakorlatokat, amikor a megfelelés számos, egymástól akár igen eltérő magatartás-típust jelenthet. Halk szavú éppen úgy beválhat, mint a nagyhangú – arra vagyunk kiváncsiak, ki milyen, az értékelés alapja nem egy követelményrendszer, hanem több megengedett magatartás-variáció közüli választás.
Gyakorlatok:
Egyedi gyártás- hiányosságok listájának összeállítása
Hírbörze-három összekeveredett szöveg megtalálása
Hieroglifák – két nyelv jeleinek megfeleltetése
Promóció – termékek összevetése marketing, gyártási, szervezeti szempontból
EGYEDI GYÁRTÁS
Amennyiben 4 vagy 8 fõs a csoportunk, úgy adatfajtánként külön vesszük az információt:
1 ill. 2 fõ kapja az általános leírást
1 ill. 2 fõ a Gyártási tervet és a technológiai folyamat leírását.
1 ill. 2 fõ az audit eredményét
1 ill. 2 fõ az üzemi mutatókat.
Amennyiben ettõl eltérõ számú csoporttagunk van, mindenki megkapja az összes információt. Az üzem rajza mindig csak egy példányban kerül átadásra.
Az instrukció:
“Egyedi gyártóüzemben vagyunk, kérem, az információk és a rajz segítségével állítsanak össze közösen egy olyan listát, amely a hiányosságokat feltárja.
Erre 20 perc áll rendelkezésükre, addigra kell a listát az 1. Sz. Vezetõ részére eljuttatni.”
Az információkat tartalmazó lapokra írnak, üres lapokat adunk a lista elkészítéséhez.
Alkalmazható: bármely munkakörben.
Típusos magatartásformák:
Nagyvonalú – vevõigényekrõl, követelményeknek való megfelelésrõl beszél, a számokkal nem törõdik, azokat feleslegesnek minõsíti, tény- és tárgyszerû közléseket nem tesz.
Aprólékos – számításokba kezd, és azokat a megoldás során nem hagyja abba, elveszik a részletekben.
Bõkezû – nincsen kitétel arra vonatkozóan, hogy milyen költségvonzatai lesznek a listának, neki semmi sem szent, a hibalista az üzem teljes átalakításához vezethet.
Akadékoskodó – az értékelési kritériumok, szempontok hiányosságainál megakad, azokat hozza elõ újra és újra.
ELSÕ HAZAI EGYESÜLT EGYEDI MÛVEK
Az üzem egyedi, kisszériás termékek gyártásával foglalkozik. Bérmunkában dolgozik, egyszerû betanított munkát végeznek a dolgozók. A rendelések függvényében 1, 2 vagy 3 mûszakban dolgoznak, a fizikai dolgozók száma egy mûszakban 27 fõ. A második illetve harmadik mûszakra tartalékolt bérelt munkaerõ 18 fõ, az állományban lévõ dolgozók maradnak egy-egy mûszakkal tovább, ha indítani kell a 2. vagy 3. Mûszakot. Így a vállalat vezetése szerint mindenki jól jár, az üzem is, a dolgozók is. Az alkalmazotti létszám összesen 15 fõ, 8 mérnök, a termelésvezetõ, a biztonságtechnikus, a minõségbiztosítási vezetõ, a pénzügyi vezetõ, 2 asszisztens, személyügyi szakember és a beszerzési szakember. A mérnökök az átállításokat vezénylik, illetve az éppen gyártott termékhez a berendezéseken az átalakításokat.
A gyártási terv - a kisszéria miatt - egy-egy mûszakon belül is változékony, van olyan mûszak, amikor 5 fajta terméket gyártanak.
Az Elsõ Hazai Egyesült Egyedi Mûvek legnagyobb vevõje, a Világmárka Inter-Multinational Ltd képviselõi auditálták az üzemet, és ennek eredményeként azt nyilatkozták, hogy egy hónap múlva újra jönnek. Amennyiben a helyzet nem változik, úgy a VIM Ltd kénytelen lesz lemondani az összes, az EHEEM tervezett árbevételének megközelítõleg 64 %-át kitevõ megrendelését.
Néhány üzemi mutató:
adózott nyereség utáni eredmény 128.000.000 fabatka
árbevétel 876.002.134 fabatka
kihasználtság 84 %
termelékenység 68 %
selejtaránya 12 %
állásidõ 356 óra /hó
reklamációk száma 7 / hónap
balesetek száma átlagosan 10,4 havonta
az igazolt táppénzes napok száma 15 / hónap
igazolatlan mulasztás nincs.
A technológiai folyamat: Az elõkészítõ padon, attól függõen, hoyg éppen milyen terméket gyártanak, történik a pácolás, a hõkezelés és vagy lágyítás.
Az elõkészített termék vagy a kalodákba kerül, vagy rögtön a vágóasztalra. A vágóasztalon sablonok szerint szabják le az anyagot.
Innen ismét vagy a polcokon kerül tárolásra, vagy a csiszolóasztalra. A festõüzem leterheltsége alapján a csiszolt darabok megintcsak vagy a tárolóra kerülnek vagy minõségellenõrzésre.
A forgótároló négyrekeszes, egy-egy rekeszbe kerülnek az ellenõrzött, festésre váró illetve a megszárított és minõségi ellenõrzésre váró darabok.
A forgótárolóból kerülnek aztán a kész darabok csomagolásra.
Sárgával a targoncautak vannak felfestve.
A kész darabok leggyakoribb minõségi hibája a rücsök, a száradás közben rájuk ragadó por.
HÍRBÖRZE
Korlátlan létszámú csoportban játszható, a szöveg darabolása a résztvevõk száma szerint lehet 3, 5 vagy egyéb számú szó, sor, a fontos, hogy az összetartozó szavak sorrendje megmaradjon. A szöveget egybe is mindenki rendelkezésére lehet bocsátani, ám akkor nagyobb a veszélye, hogy egyéni megoldások születnek.
Az instrukció:
“Távirati irodánk számítógépe megzavarodott. Tudjuk, hogy három tudósítónk három egy-két mondatos hírt küldött, de ezek összekeveredve jelentek meg a nyomtatásban. Önök azok a munkatársaink, akiket megbíztak a három hír megtalálásával.
20 percük van lapzártáig. “
Tiszta lapokat és íróeszközöket adunk.
Alkalmazható: bármely munkakörben.
Típusos magatartásformák:
Aki feladja – “hát, nem nekem való ez, mindig bajban voltam az ilyen feladatokkal”
Rendszerezõ – próba-szerencse elven többfajta rendszert próbál ki a feladatmegoldásban.
Tréfás – találomra állít össze szöveget, ami ráadásul szórakoztatja is.
Komoly – izzadságos, fáradtságos aprólékosággal próbálja megfejteni, a Tréfás zavarja.
HÍRBÖRZE
A SZOMSZÉD PÁRIZSBAN VÉGRE VÍZÁGYÚZÁS AZ
ORSZÁGOK ÕT ÖSSZEESKÜVÉSE MEGILLETÕ
NAGYHATALMI HELYEN SZTRÁJKHULLÁM CINIZMUS AZ
FELAVATTÁK SOROZATOS ESEMÉNYEK SZÛK
DIVAT TERRORAKCIÓK ÉS LÁTÓKÖRÛ RENDSZERES
ÁLLAMI MEGÍTÉLÉSE DURVA REAKCIÓK A LEGÚJABB
SOKFÉLEKÉPPEN MÚZEUMOT SOKAN AZT NEVEZTÉK
TALÁLGATTÁK FORDULAT AZ ELNÖK MIÉRT MELLÕZTÉK
ÖTVEN VÁRATLAN ÉVE A NEVES ALÁÍRT
KORTÁRS MEGHÁTRÁLÁSA SZERZÕDÉST DIVATMÁGUST
HIEROGLIFÁK
Korlátlan létszámú csoportban alkalmazható, az ideális létszám 8 illetve 4 fõ. Utóbbi esetekben mindenki egy illetve 2 lapot kap véletlenszerûen elosztva.
Négy-négy lapon két különbözõ nyelv jelei vannak, azt kell megfejteni, az egyik nyelv jeleinek mely jelek felelnek meg a másik nyelven.
Az instrukció:
“Egyiptomból kaptuk ezeket a másolatokat azzal a megjegyzéssel, hogy kollégánk, mielõtt belehalt volna a mérges kardfogú légy csípéseibe, annyit mondott: “Elõttem még senki nem látta ezeket a jeleket leírva. Én rájöttem a titok nyitjára!”
Az Önök feladata, hogy megismételjék kollégánk teljesítményét, azaz fejtsék meg a hieroglifák titkát. 30 perc áll rendelkezésükre. “
Tiszta lapokat és íróeszközöket adunk.
Alkalmazható: bármely munkakörben.
Típusos magatartásformák:
Aki feladja - “soha nem szerettem az ilyen feladatokat…….”
Ötletelõ – próba-szerencse módon dolgozik
Az értelmet adó – a jeleket értelmezni próbálja, nem ismeri el illetve fel, hogy azok csak egymásnak felelnek meg, történetet próbál kitalálni.
PROMÓCIÓ
A játék maximum 7 szereplõs, alacsonyabb létszámú csoport esetében a kihagyott termékek javasolt sorrendje:
6 fõ esetén: Lángoló Hó,
5 fõ esetén: Lángoló Hó és Speciális,
4 fõ esetén: Lángoló Hó, Speciális és Csillám.
Az instrukció:
“Termékgyárban vagyunk, saját értékesítéssel mûködünk. Év vége felé járunk, akkora összeg maradt a marketing osztály büdzséjében, hogy termékeink közül egynek a kampányát tudjuk finanszírozni. Finanszíroznunk is kell, mert különben a jövõ évben ezzel az összeggel csökken a marketing osztály költségvetése.
Kérem, állapodjanak meg abban, melyik legyen a kiválasztott termék. 20 percük van, a vezetés addigra kéri a javaslatot.”
Másik lehetséges instrukciók.
“A Termékgyárban vagyunk, franchise-szerzõdést készítünk elõ – a vezetõség kiadta, két termékünket ki kell adni gyártásra. A feladat, hogy az elkövetkezõ 20 percben megállapodás szülessen a termékek “gazdái” között, melyik legyen az a két termék.”
“A Termékgyár Igazgató Tanácsa úgy döntött, hogy a mai napon a termékfelelõsök tegyenek javaslatot arra, melyik 2 termék gyártását fügessze fel a Cég, és indokolják meg a döntésüket maximum 5 mondatban. Ez az öt mondat kerül továbbításra 20 perc múlva az Igazgató Tanács ülésére.”
“Termékgyárunk bizonyos termékek gyártását eladja, most kellene egyeztetni, melyek lennének azok a termékek és miért. Az Igazgató Tanács 20 perc múlva várja a választ.”
Tiszta lapokat nem adunk, íróeszközt is csak akkor, ha anélkül nem tudnak semmiképpen elõrejutni, lehetõség szerint flipchart-ra vagy táblára irassunk a jelöltekkel.
Javasolt alkalmazási terület: értékesítõk, pénzügy, marketing, adminisztratív munkakörök.
Típusos magatartásformák:
Nagyhangú – nagy hangerejével uralja a csoportot, átveszi a jó ötleteket, szereti nyomatékosítani, hogy õ vezeti a csoportot.
Megfontolt – szempontrendszereket állít, állíttatna fel, amely alapján az összvetés megtörténhet.
Csapongó – egyszerre többfajta szempontrendszert is támogat, és mindig újabbakkal hozakodik elõ, amikor a csoport már-már megegyezésre jutna.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
TENGERKÉK TERMÉK
Egy éve gyártjuk, piaci bevezetése igen sikeres volt. Alacsony áron tudjuk adni, tömegcikk. Árbevételünk 20 %-át adja, a hasznunk megközelíti a 30 %-ot. A kiegyensúlyozott értékesítési mutatók alapján még 5-6 évig hasonló szerepe lesz a cég életében. A gyártósorok kihasználtsága 87 %-os. Úgy néz ki, az idényszerûség rá is érvényes lesz.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
RUBINVÖRÖS TERMÉK
Jelenleg még “jól megy” a piacon, 15 %-os haszonnal értékesítjük, árbevételünk 23 %-át biztosítja. A tervek között szerepel, hogy féléven belül felülvizsgáljuk a gyártását, a technológiát, magát a terméket. Úgy tudjuk, a konkurencia készül egy igen jó, továbbfejlesztett változattal kilépni a piacra. Ára középkategóriás.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
HABKÖNNYÛ TERMÉK
Általunk kifejlesztett új termék, most vagyunk a piaci bevezetés fázisában, még akadozik az alapanyagok és segédanyagok beszállítása – nem találtuk még meg az igazán bevált partnereket. Az ára jelenleg a piacon a legmagasabb, most még éppencsak hogy visszahozza a ráfordításokat, de úgy számoljuk, hogy 3 hónap múlva már az árbevételünk 19 %-át ebbõl a termékbõl szerezzük meg. Egyetlen konkurens cégünk nem tervez fejlesztést, de az árait már csökkentette.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
LÁNGOLÓ HÓ TERMÉK
Most kezdõdik az eladási idény, bár idényen kívül is sikeres termékünk. Átlagosan 15 %-os haszonnal adjuk el már több tíz éve. Úgy tervezzük, hogy csökkentjük a forgalmi árát, mert a beszállítókkal sikerült igen kedvezõ feltételeket kötni mind az alapanyagra, mind a segédanyagokra. A gyártósora 65 %-os kihasználtságon ment az idényre való felkészülés alatt. Ára felsõ-középkategóriás, igen erõs márkanevet jelent a piacon.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
CSILLÁM TERMÉK
Legismertebb termékünk a piacon, 15 %-os haszonnal értékesítjük, árbevételünk közel 25 %-át teszi ki. A jövõje jelenleg bizonytalan, bár most 76 %-os termelékenységgel gyártjuk, mert a beszállítók jelezték, az alapanyag ára erõsen emelkedni fog. Elõzetes számításaink szerint haszonkulcsa 8 %-ra esik majd vissza.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
ÓMEN TERMÉK
Megbízható piaci pozíciójú termék, de a legutóbbi fejlesztés óta csak komoly energiákkal tudjuk kielégíteni a vevõigényeket. Az új gépsorok igen gyakran meghibásodnak, és ez 10-12 %-os selejtarányt indukál.
Árbevételünk 10-12 %-a származik ebbõl a termékbõl, haszonkulcsunk 20-23 %.
Az év vége felé járunk, több termékünknek most kezdõdik az idénye. Egy fajta termék promócióját tudjuk finanszírozni.
A megbeszélésen a különbözõ termékek “gazdái” vesznek részt.
SPECIÁLIS TERMÉK
Kis haszonkulccsal, alacsony árbevételi résszel értékesítjük, a piac egy speciális szeletére gyártott termékünket. Saját fejlesztésünk, minden darab egyedi, így speciális felkészültségû munkatársaink készítenek minden egyes darabot.
KI MONDJA?
Tetszőleges létszámú csoportban játszható, az információs lapokat mindenki kézhez kapja.
Az instrukció:
“Az alábbiakban mondatokat találnak, jussanak megállapodásra, hogy melyik mondatot mondaná vezetője, külső partnere, munkatársa vagy Ön. Minden mondathoz egy jelölést tegyenek. 20 perc áll rendelkezésükre.”
Típusos reakciók: domináns-alárendelődő, együttműködő.
KI MONDJA?
Külső partnere, vezetője, munkatársa vagy Ön?
Mindent megtettünk.
Nincs erre most idő.
Ezt te tudod elintézni.
Tudni kellett volna.
Utána fogunk járni.
Nem kell mindenbe bevonni.
Neki is megvan a maga problémája.
Nem beszélhet így.
Ezzel elégedett vagyok.
Legközelebb másként csináljuk.
Ez így nem mehet tovább.
Köszönöm a tanácsot.
Ez nem az ő dolga.
Ezt a döntést ő hozta.
Jó az, ami készen van.
Ebben ő a legjobb.
Már sokadszor nem úgy történnek a dolgok, ahogy megállapodtunk.
Ez ennél bonyolultabb.
Már tájékoztattam mindenről.
Azt gondoltam, hogyha…
Ennél bonyolultabb ügyet is megoldottál már.
Éppen ezt ne lehetne megcsinálni ennyi tapasztalattal?
HÍD-DILEMMA
Tetszőleges létszámú csoportban játszható, a játék leírását mindenki kézhez kapja.
Az instrukció:
“Önök egy menekülő harcos helyzetének leírását találják a leírásban. Az a csoport feladata, hogy egyetértésre jusson egy, az Önök szerint leginkább célravezető stratégiában. Erre 20 perc áll rendlekzésre.”
Típusos reakciók: domináns-alárendelődő, együttműködő.
HÍD DILEMMA
A folyó előtt áll, tudja, hogy egy valakit küldtek a felkutatására, és az az egy valaki a túlparton várja. Nincs más út a saját táborához, csak a folyón keresztül vezető. Négy átjutási lehetőséget ismer a közelben:
- az első híd fából készült, jó út vezet hozzá, teljességgel nyitott, ha azon megy át, üldözője könnyűszerrel megsebesítheti, elfoghatja
- a második híd lombok között, jó takarásban van, viszont a víz hemzseg a krokodiloktól, a fákon pedig halálos mérgű kígyók tanyáznak
- a harmadik átjutási lehetőség egy vízmosás, ami sziklás, a kövek nagyon csúszósak, és vízmosás nagyon gyros, közvetlenől a 10 méter magas vízesés előtt van
- a negyedik megint csak egy híd, ám függőhíd a vízesés felett – ez is nyitott, szabad terepen van, ha üldözője a hídon éri, egy kötélvágással véget vethet az Ön életének.
Az üldőzőről nem tudni, hogy elszánt ellensége, fizetett zsoldos vagy fejvadász, aki jutalmat kap az Ön elfogásáért vagy “skalpjáért”.
KERTI PARTY
Tetszőleges létszámú csoportban játszható, a játék leírását mindenki kézhez kapja.
Az instrukció:
“Önök egy szervezeti kerti party ülésrendjének meghatározására kaptak megbízást. A lapokon vannak az a megfontolások, amik alapján az ülésrendet össze kell állítaniuk. Erre 20 perc áll rendelkezésre.”
Típusos reakciók: domináns-alárendelődő, együttműködő.
KERTI PARTY
A partyn az alábbiak vesznek részt:
Az igazgató, a gazdasági vezető, az értékesítési vezető, a beszerzési vezető, a termelési vezető, a karbantartási vezető, a személyügyi vezető, a minőségbiztosítási vezető, a fejlesztési vezető, egy külföldi vendég.
Az asztalok száma szabadon megválasztható.
A karbantartási vezető Old Spice-t használ.
A személyügyi vezető, a fejlesztési vezető és az értékesítési vezető dohányoznak, a többiek nem.
A személyügyi vezetőnek a minőségbiztosítási igazgatóval egy asztalnál kell ülnie, mert egyeztetniük kell a hétfői tanfolyamokkal kapcsolatosan.
Az igazgató és a személyügyi vezető allergiásak az Old Spice illatára.
Az értékesítési vezető és a beszerzési vezető éppen nincsenek túl jó viszonyban egymással.
A termelési vezető szeretne az igazgatóval egy asztalhoz kerülni, hogy megbeszélhesse vele, kapott egy igen kedvező ajánlatot, de nem szívesen menne el a szervezettől.
A gazdasági vezető eléggé harsány, a bizalmas természetű beszélgetések vele nem igazán sikerülnek – nem lehet nem hallani hozzászólásait.
Az igazgató, a beszerzési vezető és az értékesítési vezető beszélik a külföldi vendég nyelvét.
Problémamegoldó feladatok
Ezek határozottan készségfelmérõ gyakorlatok: a feladat elemeinek rendszerezési, értelmezési módját, a megoldás menetét, a lehetséges megoldási alternatívák értékelését és a megoldói képességet mérjük fel a problémamegoldás folyamatában. A csoportos megoldás egyben arra vonatkozóan is információt nyújt, hogyan vislekedik a megfigyelt személy a csoportos problémamegoldás folyamatában.
Gyakorlatok:
Aranytojás – rendszerezõ készség
Kockavár – logikai készség, térelképzelés
Műszaki feladat – műszaki, logikai gondolkodás
Mondatkiegészítés – helyzetstruktúrálás
Kolostor – megoldási keretekbõl kilépés
Örökség – logikai készségek
Csomópont – logikai készség, térelképzelés
AZ ARANYTOJÁS…
Ez a gyakorlat a meggyőzőkészséget, vitakészséget, szociális agressziót, alárendelődést, illetve a másokat együttműködésre való rávezetését vizsgálja.
“Egy faluban békességben élt egy házaspár. Úgy tudták, aranytojást tojó tyúkot vettek a vásárban, de a tyúk még egyszer sem tojt aranytojást abban a 10 napban, mióta náluk lakott. Amíg az asszonyok a fonóban voltak, néhány gazda összegyűlt, közöttük az aranytoját tojó tyúk gazdája is. Addig-addig iszogattak, hogy a gazda – mivel náluk a tyúk nem tojt – nagy nehezen eladta a tyúkot a szomszéd gazdának 50 petákért. Amikor hazajött a tyúkot eladó gazda felesége, nagyon nagy haragra gerjedt, és azonnal küldte a gazdát, vegye vissza a tyúkot. A szomszéd csak nagy nehezen állt rá, hogy visszaadja a tyúkot. Mire végül beleegyezett, 100 petákot kért az eredeti gazdától az állatért Amikor a szomszéd gazda felesége megtudta, hogy a férje, ugyan árért, de mégiscsak visszaadta az eredeti gazdának a tyúkot, szintén nagyon nagy haragra gerjedt, és átküldte a gazdához, hogy megint vegye meg. Adott vele jóféle bort, így aztán addig-addig beszégettek, hogy az eredeti gazda megint csak eladta a tyúkot, immár 150 petákért. A szomszéd nagyon boldog volt, még akkor is, ha ilyen nagy összeget kellett fizetnie. Ám az eredeti gazda felesége csak nem nyugodott bele, a adott 200 petákot a gazdának, és jó bort meg friss kenyeret, és addig haza nem engedte a férjét, amíg az a nála levő pénzért vissza nem vette a tyúkot.
A kérdés, hogy ki nyert, ha egyáltalán, és mennyit az üzleten.”
Az elbeszélést az assessment center vezetője mondja el. Előtte megkéri a résztvevőket, ne jegyzeteljenek semmit. A feladat, hogy a csoport minden tagja által elfogadott megoldásra jussanak. A feladatot mindenképpen abbahagyatjuk 20 perc leteltével.
A megoldás:
Az eredeti gazda kiadásai: 100 + 200 = 300 peták.
A szomszéd gazda kiadási: 50 + 150 = 200 peták.
Azaz szomszéd gazda járt jobban, 100 petákkal kevesebbet adott ki.
Típusos reakciók:
Elkötelezett: nem enged abból a megoldásból, amire jutott, nem lehet meggyőzni.
A félreinformált: nem igazán emlékszik a számokra, olyan összegeket is behoz, amik nem szerepeltek, mellékvágányra terelheti a megoldást.
Együttműködő: modellálja a pénzügyi tranzakciókat játék- vagy igazi pénzzel.
KOCKAVÁR
Tetszõleges létszámú csoporttal vagy akár egyénileg is alkalmazható logikai készséget és térelképzelést mérõ feladat. Mindenki megkapja a teljes feladatleírást.
Az instrukció:
"Kisebb fajta földmozgás volt az irodában, és az igen-igen értékes, utolérhetetlen és utánozhatatlan K.Nagy Ödömér által forma- és színtervezett Kockavára szanaszét gurult. A kockák nem sérültek. Most derül ki, hogy mindenki minden nap legalább kétszer elment az alkotás mellett, de most senki nem emlékszik igazán pontosan, hogyan is nézett ki. A kockavár-leírásunk azonban megvan, ennek alapján rekonstruálnunk kell a mûalkotást.
Mivel a Mester örökösei 30 perc múlva érkeznek Palamániából megnézni a remekmûvet, addigra legalább ideiglenesen vissza kell építeni. Nekik több nézetbõl színes fotójuk van, nem lenne jó, ha rájönnének, nem az eredeti, amit látnak."
Csak íróeszközt adunk.
Javasolt alkalmazási terület: bármilyen munkakörben.
Típusos reakciók: mint a Kód játékban.
KOCKAVÁR
Van öt darab egyforma színes kockánk. A kockák színei a következõek:
alul fekete
felül fehér
elõlapja piros
hátlapja zöld
bal oldala kék
jobb oldala sárga
Rajzoljuk le a kockavárat úgy, hogy eleget tegyen a következõ feltételeknek:
• fehér oldalával lefelé csak egy kocka érintkezik a talajjal
• csak egy pár olyan kockánk van, amelyek sárga oldalaikkal egymással érintkeznek
• a kívülrõl látható színek közül ötször annyi kék van, mint sárga
• felürõl nem láthatóak a vár kék és zöld színei
• csak egyetlen olyan kockánk van, amelyiknek piros oldala van felül
• a kész váron több piros mint zöld szín látható
• fehér és zöld kockaoldalak csak egy esetben érintkeznek teljes felületükön.
A KOCKAVÁR MEGOLDÁSA
MŰSZAKI FELADAT
Az instrukció:
A csoport minél hamarabb oldja meg az alábbi feladatot.
Ebben a feladatban a típusos reakciók a dominancia, alárendelődés illetve együttműködés reakciói lesznek.
A feladat kétféle módon adható fel:
1. a jelöltek a szerkezet összes megjelölt részének összes lehetséges, egymáshoz viszonytított mozgáslehetőségét találják meg.
2. a “Többszörös választások” között az alábbiakban előre megadott válaszokból választják ki a helyes választ.
MŰSZAKI FELADAT
Amikor A-t és B-t egymás felé mozgatjuk, akkor…
TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG:
Amikor az A-t és B-t egymás felé mozgatjuk,
1. Az F és G között a távolság növekszik.
2. A D és H közötti távolság csökken.
3. A D és C közötti távolság csökken.
MONDATKIEGÉSZÍTÉS
Az instrukció:
"Az alábbi töredékes szöveget kérjük, hogy közösen kiegészítsék. A feladat megoldására 20 perc áll a rendelkezésükre."
Íróeszközt, tiszta lapokat adunk.
Javasolt alkalmazási terület: bármely munkakör.
Típusos reakciók:
Elfogadó - továbbviszi annak a helyzetnek a fonalát, amelyet más vagy mások indítványoztak, bármikor képes az új beállítás szerint folytatni a történetet.
Formáló - a saját ellenverzióját próbálja elfogadtatni, nem fogadja el azt, ahogyan más struktúrálja a feladatot.
Rigid - nem képes alkalmazkodni a fordulatokhoz, a megkezdett történet fonalára tud csak építkezni.
MONDATKIEGÉSZÍTÉS
A szomszéd kutyája megrágta az alábbi, az újság tulajdonsoának nagyon fontos cikket. Önök a szomszéd, aki tudja, hogy az újság gazdája fájlalni fogja nagyon a hiányt. Így a feladat, hogy állítsák helyre az eredeti mondatokat legjobb elképzeléseik szerint.
„......ak szerint nem biz.......Gioc................llsége. Van, a.......a Kol.............tófot
útj.ra.bocsát....Aragóni...Izabel....., ...góniai Ferdin...... ségét tart......M..na L...sának. A
tekint…n, v..szont, hogy a fest……….kezéseko…..elhalá...ó.....irályn...miként „kerü.......k......be“, és
.ol....t voln.....pó............csen bizon..........rejű adat.
A megoldás:
„.Sokak szerint nem bizonyított Gioconda modellsége. Van, aki. a Kolumbusz Kristófot
útjára.bocsátó Aragóniai Izabellát, Aragóniai Ferdinánd feleségét tartja Mona Lisának. A
tekintben viszont, hogy a festmény keletkezésekor elhalálozó királynő miként „került képbe“, és
hol állt volna. pózt, nincsen bizonyító erejű adat.“
HVG, 2001. július 14., 64. o.
A KOLOSTOR
A rajz, a feladatleírás, bár említést tesz a tornyokról, sík területet sugall - a Herceg pedig a Lovagterem feletti cellában bújdosik.
A feladat tetszőleges létszámú csoporttal elvégezhetõ.
Az instrukció:
"A mellékelt lapokon a Kolostor leírása van, ahol a Herceget bújtatják. Önök a Király katonái, akiknek a rendelkezésre álló információk alapján meg kell találniuk a Rejtekhelyet. Keveset hallgatózhatnak a Fogadóban feltûnés nélkül, a Szerzetesek igen gyanakvóak.
Amennyiben ennyi idõ alatt nem találják meg a Rejtekhelyet, futóra kell venniük, a Szerzetesek igen jó harcosok."
Íróeszközt adunk, a megoldás ideje 20 perc.
Javasolt alkalmazási terület: bármilyen munkakör.
Típusos reakciók:
Beszélõ - mindenkitõl és mindentõl függetlenül végigbeszéli az idõt a feladatmegoldással, néha bevonódnak mások is a holdudvarába, ezt használja, de nem hiányzik senki információja, azt megszerzi maga.
Hallgatag - sokat hallgat, a végén megmondja a megoldást.
Feladatmegoldó - igen erõsen törekszik a megoldásra, aktívan közremûködik, de nem hatékony.
A KOLOSTOR TITKA
A király keresteti a rebellis herceget, akiről köztudomású, hogy nagyon népszerű a szerzetesek körében. A Király katonái rendszeresen eljárnak a Fogadóba, hogy a Szerzeteseket kihallgassák, mígnem végül szerencséjük van.
Amit tudni lehet a Herceg rejtekhelyéről:
A Herceg az ablakából a Csodaforrásra lát.
Mindennap látja a szerzeteseket, ahogy az Imahelyre mennek, de magát az Imahely épületét nem látja.
A Templomból a Könyvtárba a Jósdán keresztül vezet az út.
A Csodaforrás A Jósda és a Vendészobák között van.
A Herceg a Rejtekhelyéről látja a Jósdát és a Vendégszobákat is.
A Herceget a Tempolmon keresztül jutott be a Kolostorba.
A Főpap a Csodaforrásra és a Lovagterem tornyaira lát szobájából.
A Herceg mindennap hallja a szerzetesek bajvívásának hangjait a Lovagteremből.
A Főpap a Könyvtáron keresztül jut a Jósdába, és végig láthatja a Csodaforrást.
A Szerzetesek a nagyteremben étkeznek, oda a Vendégszobák épületén keresztül vezet az útjuk.
A Szerzetesek celláikból a Csodaforrás mellett mennek a Jósdába, illetve a Templomba.
A Könyvtár, a Főpap rezidenciája és a Nagyterem a Kolostor deli, külső falához vannak közel, a Herceg közülük csak a Főpapi lakást láthatja.
Ha a Herceg résztvehetne a közös étkezéseken, úgy egyik útja az Imahelyen, a Szerzetesek celláin és a Vendégszobákon keresztül vezetne, másik útja nyílt terepen, a Csodaforrás mellett.
A KOLOSTOR MEGOLDÁSA
A gyakorlatok a PsyOn szellemi termékei. Hasonló gyakorlatokat szívesen kidolgozunk, kpróbálunk, az itt nem publikkált, de a könyvben szereplő kész gyakorlatokat is szívesen megosztjuk.
AC Módszerek
Attól függően, hogy a valóságot milyen modellálja, három, egymástól különböző módszer terjedt el általánosan:
Levélírás:
